Tsushima 4: napfelkelte, fürdés, és viharos tenger

Éjjelre a szél miatt behúztok két oldalt a sátor felső rétegét, de szerencsére így is jutottunk friss levegőhöz. Rendesen aludtam, és hat körül keltem. A többiek már kinn vártak nepfelkeltét nézni.

Később fürödtünk, a tenger itt viszonylag tiszta volt, és jó meleg, El sem hitte volna az ember, hogy majdnem október van :) :). 10kor elmentünk az onsen-be, mivel akkor nyitott. Én nem bírom a gőzfürdőket annyira, de jól esett  lezuhanyozni (főleg a tegnap esti "nefürgyé' le után :) ).

Masszázsfotel :)

Pakolunk :(

A városban a többség lecsapott a japán burger étteremre, míg a többiek a szupermarketbe mentek. Volt még kis időnk a kompindulásig, addig a terminálban vártunk, beszereztünk némi szuvenírt (én most nem vásároltam). A komp időben indult. 

Viszont a tenger viharos volt, dobálta  a hajót. Emiatt nem is tudtunk gyorsan menni. A gyomrom felfordult, természetesen. (Mikor kérdeztem a boltban, van- e tengeri betegség ellen valami, akkor néztek rám, mintha a Holdról jöttem volna... Nem nagyon beszéltek a szigeten angolul. ). Róka most sem jött, de egész úton összekuporodva voltam, mivel az sokat segített. Aztán már rég meg kellett volna érkezni, mikor még mindig rázkódtunk, és ránéztem a GPS-re, azt hittem, rosszul látok, még csak félúton voltunk. Na, király. Megkönnyebbülés volt később megpillantani a koreai partokat, és kiszállni. Lábam még a határátkelésnél is remegett, de mihelyt kiértünk a hajóból, jól voltam.

A Busan-Szöul út viszont egyáltalán nem volt bedugulva. Talán a sors kárpótolni akart minket a viszontagságos kompút miatt, de nyugodt utunk volt. Talán mivel sokan a keddet inkább pihenésre szánták? Vagy épp sokaknak vissza kellett menni dolgozni? Azt hallottam, bizonyos hagwon-okban már volt tanítás (szegény gyerekek...). A metrós incidensről már meséltem.

Szóval klassz hosszú (?) hétvégém volt, pár rossz pillanatot leszámítva (tengeri betegség, baleset, szúnyogok). Ugyanis a szigeten rengeteg "vadállat" volt (ahogy a rokonok nevezik a moszkitókat, höhöhö), és teli vagyok csípésekkel. Nemcsak én, még útitársaim is vakaróztak rendesen a metrómegállóban hazafelé :) :). Tsushima sziget inkább egy természetközeli sziget volt, halászfalukkal, kisvárosokkal. Rament most sem kóstoltam (igazi japán rament), és a sokféle ízű KitKat csoki is kimaradt (nem volt nagy választék), de szerintem nincs gond: Tervezem még, hogy jövök Japánba később :) :).