A szombati futóverseny elég húzós volt. Talán nem voltam formában, nem tudom, de nehezebben ment. Szóval reggel indultam Gangnam-ra. Most hétvégén volt az éves fesztivál Szöulban, aminek keretén belül szombat reggel megrendezték a Gangnam Peace Marathon-t. Ezen a futóversenyen tavaly nem voltam, hallottam róla jót is, rosszat is.
Szóval reggel indultam, és időben ki is értem. környéken hatalmas tömeg volt, színpaddal, táncbemutatókkal, voltak koreai dobosok is, meg zenés bemelegítés is. Sok ismerős jött, és mindenki nagyon jó fej volt. Érdekes módon most kevésbé éreztem azt a nyomást, ami egész nyáron nyomasztott, pedig itt volt a banda erős embereinek nagy része. A megnyitó nagyon szép volt, galamb alakú léggömböket eresztettek az égbe, és fellőtték azt a színes füstöt is.
A verseny maga nehezebb volt, mint hittem, rosszabb időt is futottam, mint egyébként. Az volt a baj, hogy rengetegen neveztek (ingyenes volt, legalább is a futóklub tagjainak nem kellett fizetni), és egyik mellékfolyó szűk bicikliútjain ment a verseny. Végig kerülgetnem kellett a futókat, ami sok energiát leszívott. Volt pár emelkedő is, ami nehezen ment. Főleg a végén volt egy nagyon nehéz emelkedő, amin felsétáltam, annyira kikészültem, de ezzel nem voltam egyedül. Sok ember panaszkodott arra, hogy nehezebben ment neki a futás, mint egyébként. Az utolsó 200m-en egyik futóklubos: "Hajrá, Eva, csak 200 méter", és a cél körül is szurkoltak nekünk :).
Egyik pasas mindig jó képeket csinál rólunk futás közben, célba éréskor :)
Kaptunk jégkrémet, vizet és a szokásos süti-banán-gyümölcslé kombót is. Emellett járt nekünk egyfajta kupon, amit ételekre lehetett beváltani. Többféle dologból lehetett választani, volt bulgogi, spagetti, szusi, valami argentin kaja többek közt. Először szusit akartam enni, de nagyon kis adagot adtak, így spagettit választottam, és nagy meglepődésemre nagyon finom volt. Legközelebb kipróbálom azt a brazil tésztabatyut, vagy micsodát is, az is gusztán nézett ki :). Ugyanis jövőre is jövök szerintem erre a versenyre, mivel bár nehéz volt, de a hangulata tetszett :) :).
Szóval reggel indultam, és időben ki is értem. környéken hatalmas tömeg volt, színpaddal, táncbemutatókkal, voltak koreai dobosok is, meg zenés bemelegítés is. Sok ismerős jött, és mindenki nagyon jó fej volt. Érdekes módon most kevésbé éreztem azt a nyomást, ami egész nyáron nyomasztott, pedig itt volt a banda erős embereinek nagy része. A megnyitó nagyon szép volt, galamb alakú léggömböket eresztettek az égbe, és fellőtték azt a színes füstöt is.
A verseny maga nehezebb volt, mint hittem, rosszabb időt is futottam, mint egyébként. Az volt a baj, hogy rengetegen neveztek (ingyenes volt, legalább is a futóklub tagjainak nem kellett fizetni), és egyik mellékfolyó szűk bicikliútjain ment a verseny. Végig kerülgetnem kellett a futókat, ami sok energiát leszívott. Volt pár emelkedő is, ami nehezen ment. Főleg a végén volt egy nagyon nehéz emelkedő, amin felsétáltam, annyira kikészültem, de ezzel nem voltam egyedül. Sok ember panaszkodott arra, hogy nehezebben ment neki a futás, mint egyébként. Az utolsó 200m-en egyik futóklubos: "Hajrá, Eva, csak 200 méter", és a cél körül is szurkoltak nekünk :).
Egyik pasas mindig jó képeket csinál rólunk futás közben, célba éréskor :)
Kaptunk jégkrémet, vizet és a szokásos süti-banán-gyümölcslé kombót is. Emellett járt nekünk egyfajta kupon, amit ételekre lehetett beváltani. Többféle dologból lehetett választani, volt bulgogi, spagetti, szusi, valami argentin kaja többek közt. Először szusit akartam enni, de nagyon kis adagot adtak, így spagettit választottam, és nagy meglepődésemre nagyon finom volt. Legközelebb kipróbálom azt a brazil tésztabatyut, vagy micsodát is, az is gusztán nézett ki :). Ugyanis jövőre is jövök szerintem erre a versenyre, mivel bár nehéz volt, de a hangulata tetszett :) :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése