A hosszú hétvégén Bosung-ba mentünk. A helyi önkormányzat jelenleg szerette volna reklámozni a helyi látnivalókat, emiatt meghívta a túracsoportot. Elég nagy kedvezményt kaptunk a kirándulásra. Ami az indulásban frusztrált, hogy kereken megmondták, legalább kétszer-háromszor, hogy legyél ott időben, mert dugó lesz az utakon. Mégis rengetegen jöttek késve, és fél órával a tervezettnél később indultunk. Hát, beigazolódott az egész dolog. Kb. hét óráig tartott az út, és a végén már kijött rajtam a klausztrofóbia... Az egész programot át kellett a k***a késés miatt szervezni, és így kevés időnk maradt arra, amit sokan szerettek volna látni (a teaültetvényt). Személyes véleményem szerint péntek este kellett volna elindulni, akkor több idő maradt volna mindenre, kevesebb dráma lett volna. Érkezés után gyors ebéd következett, elfoglaltuk a szobákat. Ezek után mentünk a szálló melletti kalandpályára. Én még sosem voltam kalandpályán, de egyszer ennek is el kellett volna jönnie :) :).
Felvettük a biztonsági felszerelést...:)
Két pálya volt, egy könnyebb (elvileg), meg egy nehezebb. Én a "könnyebbet" próbáltam meg, mivel most csináltam ilyent először. Eddig valahogy kimaradt ez az életemből.
Már az elején elakadtam, eléggé berezeltem, mikor a felszerelésem beleakadt a kötélbe, de vissza sikerült másznom, és sikerrel átmentem a drótkötélen. Ahogy mentem előre, úgy egyre jobban élveztem az egészet, hiszen kötéllel voltunk rögzítve, tudtunk kapaszkodni, így kisebb lett a veszélyérzetem. Szerencsére nem vagyok olyan ember, aki első nehézségnél feladja, még ha meg is ijed kicsit :) :). Legközelebb bevállalom a nehezebb pályát, ha eljutok ilyen helyre.
Ezek után a zipline következett, amikor a kötélpályán átcsúsztunk a tó másik felére meg onnan vissza. Kicsit tériszonyos vagyok, de mikor elindultam, akkor már élveztem az egész dolgot, a kilátást, és egyáltalán nem féltem, sajnáltam, hogy véget ért az egész dolog. Ez is nagyon tetszett :)
Este még frizbiztünk a füves terepen, majd kaja. Rengeteg kaját rendeltek, zöldség, koreai kaja, csirke, és rágcsa közül lehetett válogatni, illetve csapolt sört is kaptunk. Az indiaiak viccelődtek velem: "Szerintem még nem ittál elég sört"-de valahogy most nem kívántam annyira, hogy még újratöltsem. Este még volt egy kis táncoktatás is egyik jobb mozgású csaj és az olasz srác jóvoltából. Ezt a bandát azért szeretem, mivel kevésbé ivós a társaság. Múlt hétvégén az frusztrált, hogy este szinte nem volt más, csak masszív ivás, drinking games, amit utálok. Már kinőttem belőle, hogy emiatt unalmasnak tartsam magamat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése