Egyre inkább ősz lesz. Nappalok még melegek, de esték már hűlnek. Hamarosan fűteni is kell majd. Meg kell tanulnom, hogyan működik a padlófűtés. Még a zöld dominál a természetben, de remélem, hamarosan minél több színes levelet fogok majd látni :). Sajnos hamar lehullanak, és megbarnulnak, de remélem, tudni fogok minél több szép fotót csinálni :) :).
A lakásban egész jól érzem már magam. Közel van az egyetemhez, kevesebb, mint 10 perc sétányira, könnyen el tudok menni futni is. Még kell 1-2 dolog a teljes boldogsághoz, de lassan azokat is beszerzem. Azért jó az önállóság. Bár már több, mint 10 éve óta viszonylag önálló lettem/vagyok (egyetem Pesten, aztán kijöttem Szöulba), de most teljesen az lettem. A koleszt sajnos "kinőttem", már nem tudnék osztozkodni idegen lányokkal a szobán. Már elegem lett abból is, hogy félévente új embereket kaptam, mint szobatársak, akik rendszerint a tipikus angolul nem tudó, kissé xenofóbiás csajok voltak. Nem én vagyok összeférhetetlen, de ha maradhattam volna, akkor egyszemélyes szobát kértem volna. Aztán a koleszt kettőkor bezárják, utána se ki se be reggel 5ig. Ha egy hétvégére elmész, be kell jelenteni (és a mi koleszunk még nem is volt "a koreai szigorú koleszok prototípusa" :) ). A diákszállóban már annyiból jobb volt, hogy bármikor elmehettél-visszajöhettél, érkeztem meg már hajnali 4-kor is, simán bejutottam, nem szólt érte senki, akárcsak a hétvégi kimaradásért. Csak sajnos ott nagyon kicsi volt az egy főre jutó hely, és néha áthallatszott a szomszéd szobákból, ha a csajok hangosan dumáltak (hát, klassz volt arra ébredni hajnali kettőkor :(, és megkopogtatni a falat, hogy fogják már vissza magukat ). Az új lakás elég csöndes, rendesen kivilágított, és biztonságosnak látszó helyen van. Örülök neki, hogy kifogtam ezt a kisebb, baráti árfekvésű lakást, és remélem, a saját otthonnal járó felelősséget is meg fogom könnyen tanulni :).
Nem bántam meg az okosmobilt sem. Sokan mondogatták, miért nem szerzek be egyet már előtte is, de halogattam ezt az ügyintézést. Kicsit éreztem, túl addiktív az, hogy könnyebben tud az ember hálózatot fogni, emiatt gondolkodtam rajta annyit. Megvannak neki az előnyei is, pl. a GPS, vagy hogy meg tudod nézni a leveleidet, esetleg emailt tudsz írni. Ha több napra elutazom, akkor könnyebben tudok emailt írni a családnak. Bár sokszor írtam negatív dolgokat erről, de nem a kütyükkel volt bajom, félreértés ne essék. Inkább a használóikkal... Pl. mikor szobatársaim tavaly, még a koleszban a kütyüjükbe mélyedtek, mikor én takarítottam a szobát roomcheck előtt.
A lakásban egész jól érzem már magam. Közel van az egyetemhez, kevesebb, mint 10 perc sétányira, könnyen el tudok menni futni is. Még kell 1-2 dolog a teljes boldogsághoz, de lassan azokat is beszerzem. Azért jó az önállóság. Bár már több, mint 10 éve óta viszonylag önálló lettem/vagyok (egyetem Pesten, aztán kijöttem Szöulba), de most teljesen az lettem. A koleszt sajnos "kinőttem", már nem tudnék osztozkodni idegen lányokkal a szobán. Már elegem lett abból is, hogy félévente új embereket kaptam, mint szobatársak, akik rendszerint a tipikus angolul nem tudó, kissé xenofóbiás csajok voltak. Nem én vagyok összeférhetetlen, de ha maradhattam volna, akkor egyszemélyes szobát kértem volna. Aztán a koleszt kettőkor bezárják, utána se ki se be reggel 5ig. Ha egy hétvégére elmész, be kell jelenteni (és a mi koleszunk még nem is volt "a koreai szigorú koleszok prototípusa" :) ). A diákszállóban már annyiból jobb volt, hogy bármikor elmehettél-visszajöhettél, érkeztem meg már hajnali 4-kor is, simán bejutottam, nem szólt érte senki, akárcsak a hétvégi kimaradásért. Csak sajnos ott nagyon kicsi volt az egy főre jutó hely, és néha áthallatszott a szomszéd szobákból, ha a csajok hangosan dumáltak (hát, klassz volt arra ébredni hajnali kettőkor :(, és megkopogtatni a falat, hogy fogják már vissza magukat ). Az új lakás elég csöndes, rendesen kivilágított, és biztonságosnak látszó helyen van. Örülök neki, hogy kifogtam ezt a kisebb, baráti árfekvésű lakást, és remélem, a saját otthonnal járó felelősséget is meg fogom könnyen tanulni :).
Nem bántam meg az okosmobilt sem. Sokan mondogatták, miért nem szerzek be egyet már előtte is, de halogattam ezt az ügyintézést. Kicsit éreztem, túl addiktív az, hogy könnyebben tud az ember hálózatot fogni, emiatt gondolkodtam rajta annyit. Megvannak neki az előnyei is, pl. a GPS, vagy hogy meg tudod nézni a leveleidet, esetleg emailt tudsz írni. Ha több napra elutazom, akkor könnyebben tudok emailt írni a családnak. Bár sokszor írtam negatív dolgokat erről, de nem a kütyükkel volt bajom, félreértés ne essék. Inkább a használóikkal... Pl. mikor szobatársaim tavaly, még a koleszban a kütyüjükbe mélyedtek, mikor én takarítottam a szobát roomcheck előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése