...a természet feje, hamarosan :). Színesedik a vadszőlő levele a suli falán. Hamarosan jobb fotók is készülnek erről, ahogy pirosodnak ezek a levelek.
Gyógyulok szépen, ma este már kezdett a futáshoz hasonlítani az esti edzésem. Vagyis már az volt :). Örülök, hogy fájdalommentesen mozoghatok végre. Tényleg jó volt futni, megint :) :).
Sajnos sokat agyalok bizonyos dolgokon. Visszapörgetek a bizonyos dolgokat, nézem a régi képeket, 1-2 régi barátra sokat gondolok, és nagyon-nagyon hiányoznak. Nem tudom, ugyanaz lenne-e, ha viszontlátnám őket, és hogy örülnék-e nekik.Tuti biztosan, de nem tudom, ugyanaz lenne-e, vagy épp csalódnék-e. Tudom, néha kell egy-egy negatív "élmény", de nagyon nem jó az ilyen... Próbálok pozitív lenni, és egy stabil alapra felépíteni az önbizalmamat. Csak sajnos nehéz, de meg fogom oldani.
Ma láttam ezeket a rügyeket egyik laborban, amiket nagy mennyiségben szárítottak:
Lefotóztam, és föltettem a fb-n egy körkérdést, mi ez. Végül kiderült, banánrügy. Fülöp-szigeteken, meg legtöbb trópusi országban népszerű, több étel alapanyaga. Ha majd eljutok oda, akkor kipróbálom.
Most egyik ismerősöm fotózott egy újabb Krenglish csodát: "A babám feneke"-kenyér... Padlót fogtam :) :)
Annyira fura: Egy éve kb. ilyenkor mondhatta Főnököm: végezhetek abban a félévben. Egyszerre féltem és örültem. Nem tudom, hogy lett volna jobb: menni valahová máshová, vagy maradni. Azt hiszem, emiatt is hálás vagyok az életnek, hogy maradhattam, és megkaptam az oktatói pozíciót.
Gyógyulok szépen, ma este már kezdett a futáshoz hasonlítani az esti edzésem. Vagyis már az volt :). Örülök, hogy fájdalommentesen mozoghatok végre. Tényleg jó volt futni, megint :) :).
Sajnos sokat agyalok bizonyos dolgokon. Visszapörgetek a bizonyos dolgokat, nézem a régi képeket, 1-2 régi barátra sokat gondolok, és nagyon-nagyon hiányoznak. Nem tudom, ugyanaz lenne-e, ha viszontlátnám őket, és hogy örülnék-e nekik.Tuti biztosan, de nem tudom, ugyanaz lenne-e, vagy épp csalódnék-e. Tudom, néha kell egy-egy negatív "élmény", de nagyon nem jó az ilyen... Próbálok pozitív lenni, és egy stabil alapra felépíteni az önbizalmamat. Csak sajnos nehéz, de meg fogom oldani.
Ma láttam ezeket a rügyeket egyik laborban, amiket nagy mennyiségben szárítottak:
Lefotóztam, és föltettem a fb-n egy körkérdést, mi ez. Végül kiderült, banánrügy. Fülöp-szigeteken, meg legtöbb trópusi országban népszerű, több étel alapanyaga. Ha majd eljutok oda, akkor kipróbálom.
Most egyik ismerősöm fotózott egy újabb Krenglish csodát: "A babám feneke"-kenyér... Padlót fogtam :) :)
Annyira fura: Egy éve kb. ilyenkor mondhatta Főnököm: végezhetek abban a félévben. Egyszerre féltem és örültem. Nem tudom, hogy lett volna jobb: menni valahová máshová, vagy maradni. Azt hiszem, emiatt is hálás vagyok az életnek, hogy maradhattam, és megkaptam az oktatói pozíciót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése