Pénteken délelőtt indultam a reptérre, és megakadt a szemem ezeken a pirítósokon :) :). Többféle verzió van, pizzás, csirkés, halas, stb. Megkóstoltam, és legközelebb egy másikat is meg fogok :) :).
Ajusshi jógázik
A reptérre nagyon gyorsan kijutottam, de kicsit fura érzések kavarogtak bennem... Hogy utazom, de most először mégsem Európába, hanem Japánba, életemben először "utazom" Ázsián belül, egy másik országba. Vannak még terveim később, pl holdújévkor szeretnék majd egy kicsit utazni. A Fuji már régóta álmom volt, tavaly is agyaltam rajta, de diák voltam akkor még... Most viszont ledoktoráltam, rendes munkám van, így már könnyebben döntöttem: Igen, itt az idő, most kell mennem :). Becsekkolás gyorsan megvolt, még azt is elintézték, hogy egymás mellett üljünk azzal a két csajjal, akivel útitársak voltunk. Kajáltam ezután, majd bementem. Fura érzés volt, hogy két hete jöttem vissza, most pedig megint bekerült egy "Departed" (elhagyta az országot) pecsét az útlevelembe :). Megkerestem a kaput, szemezgettem közben a szuvenírekkel, és hamarosan egyik ismerősömmel is összefutottam. Jó érzés volt beszállni a gépbe :).
Az út simán ment, bár kicsit hosszúnak ígérkezett. Kaját nem adtak, még jó, hogy ettem előtte. Egyfajta "fapados járat" színvonalú japán légitársasággal mentünk, próbáltam aludni útközben. Mikor végre leszálltunk, be kellett állnunk a hosszú sorba, az útlevél-ellenőrzés végett, de gyorsan lement a dolog. Csomagunk most nem volt (útipoggyász). Beragasztottak egy dokumentumot az útlevélbe, hogy beléptünk az ország területére. Japán esetén ugyanúgy, mint Koreában érvényes a 90 napos vízummentesség EU-s állampolgárok számára. Meg amerikaiak esetén is tudtommal fennáll a dolog. Narita reptérről indul az úgynevezett NEX vonat, ami a belvárosba viszi az embereket. Külföldieknek ez a reptér és a város között féláron (kb. 15 USD) volt, de ez visszafelé nem érvényes. Késve érkeztünk a kijelölt találkozó időpontjához képest, de szerencsére külön busszal mentünk a túraterepre, és megvártak. Vonatra várás közben vettünk japán rágcsákat, energiaszeleteket a másnapi túrára, másra nem volt időnk.
Japán rágcsák, a legtöbb nagyon finom volt :).
A vonat belülről. Másfél órás volt az út, közben túracuccot vettem a mosdóban. Nem tudtam, milyen körülmények lesznek, és inkább gondoltam, jobb átöltözni.
Shinjuku állomásra mentünk. Ami pletykákat hallottam eddig Tokióról, az igaznak bizonyult. Kellően bonyolult volt az állomás, még a térkép ellenére és el lehetett tévedni. Sőt, még a szervezőnk instrukciói ellenére is elkavarodtunk. Aztán a japánok, ha valamit nem tudnak, nem mondanak nemet, inkább még jobban összekavarják az ember. Szerencsére, több, mint fél óra tekergés után, két lány tudta az utat, és elvezettek minket a találkozó helyszínére. Megnyugodva üdvözöltem az ismerőseimet.
Gyors vásárlás után irány a kisbusz, és egy két órás út következett a túraterepekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése