Hosszú utam volt, de végre itt vagyok. Csomagra sokat várni... Hamarosan mesélek részletesen, most úgysem tudnék összefüggő, értelmes szöveget írni :) :).
Hajnali 4, nem tudok aludni. Valamennyit persze pihentem, de kell pár nap, mire átállhatok. Legjobb lett volna elmenni futni is, de szakadt az eső istentisztelet után, meg álmos is voltam, emiatt inkább nem is vacakoltam, ágyba mentem. Elég rosszakat álmodtam, de remélem, hamarosan már tudni fogok rendesen pihenni.
Szóval ott tartottunk, hogy Moszkvában vártam a gépre. Közben a kávézóban megittam ezt a vörös-áfonyás (?) lötyit, ami iszonyat finom volt. Jó döntés volt nagy adagot rendelni ebből, főleg amiatt, hogy Koreába érkezés után nem volt erőm elmenni gyümölcsöt venni.
Este nyolc körüli olyan "este 6 óra"-hangulat Moszkvában... Persze augusztusban már annyira nem durva a különbség. Mikor július elején (2008-ban) Moszkvába érkeztünk, akkor viszont 10 óra körül olyan világos volt, hogy az ember azt hitte: délután 5 óra van... Koppenhágában is tovább volt világos, mint otthon.
"Tengeri-stílusú" láb-szelfi, a röpcsivel a háttérben...
Hülye ruszki tökfödős szelfi... Ha unatkozol a moszkvai reptéren, pózolj ilyenekben :) :)
Azért eltelt az idő, és pontban negyed 10 kor elkezdődött a beszállás. Na, gondoltam, most s**r utam lesz, mivel elég rossz helyen ültem, nem is ablak, de nem is folyosó mentén, a középső négyes ülések egyikén. Azonban szerencsém is volt: Egy csapat koreai között ültem, azonban elég csöndes emberekről volt szó, akik szintén pihenni akartak. Irigylem az ázsiaiakat, mivel szinte bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között elalszanak. Én magam is alig vártam, hogy túlessünk a kaján, és elvigyék a kajás tálcákat, és már húztam is a lóbőrt, és csak a következő kajaosztásnál ébredtem föl. Szerintem a légi kísérő pasas engem utált: Első alkalommal olyan salátát kaptam, amiben fagyasztott borsó volt, aztán lefelejtette a kenyeret a reggeli adagomból (ami tök mindegy, úgysem ettem volna meg, mivel palacsinta volt a reggeli). Lehet, hogy csak a véletlenről volt szó, de nem adtam semmi okot ellenszenvre :) :). A szerencsesütimben ez állt: "Élj rendes életet rendhagyó módon"-nevetve tettem el a cetlit. Ezt csinálom már évek óta...
Reggeli után elaludtam. A tenger felett rázta kicsit a gépet a szél. Vicces, már annyit ültem gépen, de igazi viharba még sosem keveredtem. Nem is kell, nem hiányzik a halálfélelem. Épp elég volt nekem az, mikor 2010-ben, azt az Airbus A380-at dobálta a szél, akkor tényleg berezeltem (pedig az A380 a legnagyobb utasszállító gép jelenleg.). Szóval próbáltam még pihenni érkezés előtt. Késve szálltunk le (kb. 20 perc) a fülledt Ázsiában. Otthon már aggódtak, de megnyugodtak, mikor látták, megérkeztem. A kiszállás után az úrlevél-ellenőrzésnék pár kínaival vacakoltak, így a további külföldieket áthívták a "dipomata"-sávba, ahol gyorsan lement az útlevél-ellenőrzés. Azt a bizonyos kérdőívet mindig kitöltöm, de sosem kell, mivel érvényes Alien Card-om (tartózkodási engedély, vízum) van. A csomagom nem akart jönni, már aggódtam, hogy lemaradt Moszkvában, mikor nagy sokára megjelent. Elég nehéz volt, nem volt nagy élmény vele vonatozni, de elég gyorsan jöttek a szerelvények, és időben a campusra értem. Egy srác együtt-érzően rám vigyorgott a Bundang Line-n, mikor meglátott nagy hátizsákkal.
Voltam istentiszteleten, örültek nekem az emberek, jól esett. Sok barátom van a gyülekezetben is, akiket jó viszont látni. Szakadt az eső délután, és én is fáradt lettem estére. A délelőtt-délben érkező járatok ezért jók, legalább, ha szaggatottan is, de tudok valamennyit aludni. Remélem, át fogok állni hamarosan. És azt is remélem, hogy a monszun is gyorsan le fog menni. A fülledt időt sosem bírtam :( :(.
Hajnali 4, nem tudok aludni. Valamennyit persze pihentem, de kell pár nap, mire átállhatok. Legjobb lett volna elmenni futni is, de szakadt az eső istentisztelet után, meg álmos is voltam, emiatt inkább nem is vacakoltam, ágyba mentem. Elég rosszakat álmodtam, de remélem, hamarosan már tudni fogok rendesen pihenni.
Szóval ott tartottunk, hogy Moszkvában vártam a gépre. Közben a kávézóban megittam ezt a vörös-áfonyás (?) lötyit, ami iszonyat finom volt. Jó döntés volt nagy adagot rendelni ebből, főleg amiatt, hogy Koreába érkezés után nem volt erőm elmenni gyümölcsöt venni.
Reggeli után elaludtam. A tenger felett rázta kicsit a gépet a szél. Vicces, már annyit ültem gépen, de igazi viharba még sosem keveredtem. Nem is kell, nem hiányzik a halálfélelem. Épp elég volt nekem az, mikor 2010-ben, azt az Airbus A380-at dobálta a szél, akkor tényleg berezeltem (pedig az A380 a legnagyobb utasszállító gép jelenleg.). Szóval próbáltam még pihenni érkezés előtt. Késve szálltunk le (kb. 20 perc) a fülledt Ázsiában. Otthon már aggódtak, de megnyugodtak, mikor látták, megérkeztem. A kiszállás után az úrlevél-ellenőrzésnék pár kínaival vacakoltak, így a további külföldieket áthívták a "dipomata"-sávba, ahol gyorsan lement az útlevél-ellenőrzés. Azt a bizonyos kérdőívet mindig kitöltöm, de sosem kell, mivel érvényes Alien Card-om (tartózkodási engedély, vízum) van. A csomagom nem akart jönni, már aggódtam, hogy lemaradt Moszkvában, mikor nagy sokára megjelent. Elég nehéz volt, nem volt nagy élmény vele vonatozni, de elég gyorsan jöttek a szerelvények, és időben a campusra értem. Egy srác együtt-érzően rám vigyorgott a Bundang Line-n, mikor meglátott nagy hátizsákkal.
Voltam istentiszteleten, örültek nekem az emberek, jól esett. Sok barátom van a gyülekezetben is, akiket jó viszont látni. Szakadt az eső délután, és én is fáradt lettem estére. A délelőtt-délben érkező járatok ezért jók, legalább, ha szaggatottan is, de tudok valamennyit aludni. Remélem, át fogok állni hamarosan. És azt is remélem, hogy a monszun is gyorsan le fog menni. A fülledt időt sosem bírtam :( :(.
Szia!:)
VálaszTörlésNagyon régóta követem a blogod, és köszönöm, hogy létrehoztad! ^^ Hatalmas, talán legnagyobb álmaim közé tartozik, hogy Dél-Koreában legyek egy ideig, és nagyon jó, hogy írsz ilyen blogot. :) Azt szeretném kérdezni, hogy nem gondolkodtál-e már azon, hogy létrehozz egy olyan blogot, ahol koreaiul tanítasz?:o
Hello! Köszönöm szépen :)!. Remélem, majd kijuthatsz később, akár tanulni, akár munkaügyben, vagy épp szimpla turistáskodás végett. Sajnos, mivel tudomány területén csináltam a doktorimat, angolul csinálom az oktatást. Próbáltam tanulni a nyelvet, de ha az ember nem nyelv szakos, akkor nehéz dió. Az egész sulit angolul végeztem, mivel itt, Koreában a legtöbb "graduate school" (master és PhD) angolul van (főleg a tudománnyal, "engineering"-gel, oktatással kapcsolatos). Rengeteg egyetem biztosít emiatt lehetőséget külföldi hallgatóknak ösztöndíjat, viszonylag kedvező feltétel mellett, hogy elvégezze az MS-jét, vagy doktoriját. Persze ugyanez vonatkozik a nyelv szakra is, sok fiatal azért van kinn, hogy minél jobban elsajátítsa a nyelvet. Azt hallottam, a magyar egyetemeken a keleti nyelvek és kultúrák szakon nem tökéletes az oktatás, sokan próbálnak szerezni ösztöndíjat, és az adott ázsiai országban elsajátítani a nyelvet. :) Erről viszont nem tudok sajnos nyilatkozni :(. Viszont, ha kérdésed van, írj nyugodtan, ha tudok, szívesen válaszolok :)
VálaszTörlésRendben, köszönöm! ^^ További jó blogolást! :D
VálaszTörlés