Utálom, ha segítségre van szükségem, tök udvariasan kérem a többieket, és egy másik ember beszól nekem, elég bunkón (legalábbis nekem az jött le). Azért esett rosszul, mivel bár nem vagyok egy talpnyaló, de néha önként jelentkeztem, a 4 éves doktorim alatt, ha valahol segítség kellett. Sosem voltam egy basáskodó HP (aki tudja, mire gondolok, jó, aki nem, annak fantáziájára bízom), most sem lettem az, hogy kineveztek oktatónak. Majdnem visszaszóltam, de valami megakadályozott (pokolba az illemtannal...). A srácok szerencsére elmagyarázták, mit hogyan kell csinálni, amit meg is köszöntem. Sosem voltam egy talpnyaló, de ezután sem leszek. Tudom, ha az lennék, lehet, jobban járnék, de valahogy undorító dolognak tartom, akárcsak a másikon való átgázolást. Ki fogok állni az érdekeimért ezután is, és megmondom, ha valami nem tetszik. Ennek ellenére rosszul esik az ilyen. Azért mert én mindig is rendes, segítőkész voltam, de ezt nem várhatom másoktól...