Most sokadjára fölmentem a Seoraksanra, és szerintem még rengetegszer fel fogok. Idő jó volt, csak kicsit meleg, megpörkölte a vállamat a Nap (nem égtem meg szerencsére). A gerincere végül csak ketten mentünk, én és egyik brit srác (később egyik csaj is, de ő később indult, nem ért utol minket... ). Mivel a menedékháznál vártunk egy órát (azalatt pihentünk), és nem jöttek a többiek, emiatt gondoltuk, megpróbáljuk. Gyorsan haladtunk, néha estünk-keltünk, de jó volt, és Bisondae is közeledett :). Jó érzés volt leérni, találkozni az ismerős arcokkal, és menni a buszhoz, később pedig a tengerhez, ahol a banda nagy része várt minket :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése