Ezt a versenyt a két Korea egyesítése érdekében szokták megrendezni. Június 25-én szokott lenni az a bizonyos nap, ami az észak-déli országrész egyesítése érdekében neveztek ki. Mint mondtam, szerintem ez nagyon utópisztikus álom. Egyelőre...
Szóval rosszul aludtam, teli voltam szúnyogcsípésekkel, és nagyon viszketett... Szóval mondtam, nem érdekel, ha s**r idő, s**r helyezés lesz a vége a dolognak. Elég álmosan indultam neki.A "rossz" énem ekkor mondogatta: "Pokolba a futással, pihenj már, menj ki Insadongra, lazíts", de lecsitítottam.
Volt a szokásos bemelegítés, sok ismerős arccal találkoztam. Kezdődött a verseny, már tudtam, hogy itt nem lesz személyi rekord, mondtam egyik srácnak, hogy már az király lesz, ha két órán belül leszek, de erre nem sok esélyt láttam. 5km után elfordultunk a másik irányba. Ekkor több ismerőssel összevigyorogtunk. 8km körül volt a holtpontom, egy pillanatra a talpam is megfájdult, de szerencsére csak egy pillanatra. A 10km-es letérőnél: "Fordulj itt be, fáradt vagy", mire a jó énem: "maratont futsz ősszel, lusta dög, nem teheted meg" (höhö). Aztán a további szakasz egész jól ment, szerencsére, bár nem volt tökéletes. Az utolsó 3km-nél kezdett el fájni az oldalam, amit kis nyújtással kiküszöböltem. Aztán végre irány az emelkedő, amin meg sem kellett állnom, felkocogtam. Hamarosan jött a cél. Időm mégsem lett olyan s**r, 2 óra 1 perc, sokkal jobb, mint a tavalyi futások esetén nyáron :) :). Ez azért volt csalóka, mivel a két órás léggömbbel futó pasasok elég hamar megelőztek (a harmadik km-nél, lelkes "fájting"-kiabálás közben). Jó volt beérni, és látni, ahogy a futóklubosok örülnek az épp beérő tagoknak :) :)
Kivételesen nem futóruhában mentem haza :)
Az esernyő most napernyő :).
Indiai barátaim, volt osztálytársak is részt vettek a rövidebb távon :) :)
Örülünk a fejünkek :).
Két hát múlva folytköv :). Aztán, ha augusztusban visszajövök szintén sok jó futás lesz, amin szeretnék részt venni :). A Chuncheon-t lefixáltam, a Jungang-ot (a másik híres maraton) majd hamarosan le fogom :).
Szóval rosszul aludtam, teli voltam szúnyogcsípésekkel, és nagyon viszketett... Szóval mondtam, nem érdekel, ha s**r idő, s**r helyezés lesz a vége a dolognak. Elég álmosan indultam neki.A "rossz" énem ekkor mondogatta: "Pokolba a futással, pihenj már, menj ki Insadongra, lazíts", de lecsitítottam.
Volt a szokásos bemelegítés, sok ismerős arccal találkoztam. Kezdődött a verseny, már tudtam, hogy itt nem lesz személyi rekord, mondtam egyik srácnak, hogy már az király lesz, ha két órán belül leszek, de erre nem sok esélyt láttam. 5km után elfordultunk a másik irányba. Ekkor több ismerőssel összevigyorogtunk. 8km körül volt a holtpontom, egy pillanatra a talpam is megfájdult, de szerencsére csak egy pillanatra. A 10km-es letérőnél: "Fordulj itt be, fáradt vagy", mire a jó énem: "maratont futsz ősszel, lusta dög, nem teheted meg" (höhö). Aztán a további szakasz egész jól ment, szerencsére, bár nem volt tökéletes. Az utolsó 3km-nél kezdett el fájni az oldalam, amit kis nyújtással kiküszöböltem. Aztán végre irány az emelkedő, amin meg sem kellett állnom, felkocogtam. Hamarosan jött a cél. Időm mégsem lett olyan s**r, 2 óra 1 perc, sokkal jobb, mint a tavalyi futások esetén nyáron :) :). Ez azért volt csalóka, mivel a két órás léggömbbel futó pasasok elég hamar megelőztek (a harmadik km-nél, lelkes "fájting"-kiabálás közben). Jó volt beérni, és látni, ahogy a futóklubosok örülnek az épp beérő tagoknak :) :)
Kivételesen nem futóruhában mentem haza :)
Az esernyő most napernyő :).
Indiai barátaim, volt osztálytársak is részt vettek a rövidebb távon :) :)
Örülünk a fejünkek :).
Két hát múlva folytköv :). Aztán, ha augusztusban visszajövök szintén sok jó futás lesz, amin szeretnék részt venni :). A Chuncheon-t lefixáltam, a Jungang-ot (a másik híres maraton) majd hamarosan le fogom :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése