Végül a demilitarizált zónába is ellátogattunk. Érdekes tapasztalat volt átnézni az északi hegyekhez, amik nagyon csupaszok voltak. Ugyanis a koreai háború idején a hegyekben kivágták a fákat. A háború után a déli országrészben újratelepítették az erdőket, emiatt a legtöbb fa viszonylag fiatal: 50 év alatti. Dél-Koreában volt ez a dolog a legsikeresebb a világon. Ugyanis az ország nagy része hegyes vidék, és a monszunesők során az erózió nagy károkat okozhat. Az északi országrészben azonban ez nem valósult meg. Állítólag az obszervatóriumról tiszta időben a híres Geumgangsan -hegység is látszik, ami 2008-ig látogatható volt külföldiek számára.
Az utolsó WC...
Kilátás, sajnos nem volt tiszta az idő....
Távcsővel többet láttunk
Buddhista és keresztény szobrok álltak az obszervatórium mellett...
Amit láttunk..
Régi vasút...
Észak-koreai pénzeket és borokat legetett kapni.
A nem túl szép idő miatt szerencsénk volt a hazaúttal: a 3 órás út Sokcho-ból Szöulba alig volt több, mint 3 óra. Dugómentesen hazajutottunk, Gapyeong után elakadtunk egy 2 km-es szakaszon, de gyorsan kitisztultak az utak. Ennek külön örültem, ugyanis nem akartam klausztrofóbiát...
Az utolsó WC...
Kilátás, sajnos nem volt tiszta az idő....
Távcsővel többet láttunk
Buddhista és keresztény szobrok álltak az obszervatórium mellett...
Amit láttunk..
Régi vasút...
Észak-koreai pénzeket és borokat legetett kapni.
A nem túl szép idő miatt szerencsénk volt a hazaúttal: a 3 órás út Sokcho-ból Szöulba alig volt több, mint 3 óra. Dugómentesen hazajutottunk, Gapyeong után elakadtunk egy 2 km-es szakaszon, de gyorsan kitisztultak az utak. Ennek külön örültem, ugyanis nem akartam klausztrofóbiát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése