Sokat hallottam arról, hogy Gangwon-do-ban rengeteg hó esett. Seokcho és Gangneung környékén az összes turistautat lezárták. Emiatt a Seoraksanra sem tudtunk menni tegnap. Hambaeksan hegység közel van Taebaksanhoz, szép, hasonló stílusú túraterep. Rengeteg hó volt, tehát lefelé menet elég sokat estünk-keltünk, vagy épp "szánkóztunk". Éljen a vízhatlan túranaci, jó ötlet volt elhozni :).
Nem volt túl pihent a társaság...
Viszonylag időben érkeztünk... Volt egy kis dugó, de gyorsan kikerültünk belőle... A szerpentinek a szokásos módon fölkavarták a tápcsatornámat egy percre. Ígyhát örömmel ugrottam ki a buszból.
Játékhelikopter... Egyik haverom mániája, azt mondja, kicsit gyereknek érezheti magát. Erre én: "Ha majd később fiaitok lesznek, milyen jó lesz" Mire a srác: "Én vagyok a nagy gyerek" :) :).
Valami gyom, szeretem a "művészi" gyomokat...
Jujj, hó van! :) Imádom! Szöulban idén olyan kevés volt...
Rengeteg különös fát láttunk.
Hegycsúcs, már majdnem ott vagyunk.
Tetszett a hegytetőn az obszervatórium: Felén volt hó, felén nem.
Hóember, végül felépítettük. Pedig már régóta terveztem a hóembert, de vagy hó nem volt hozzá, vagy affinitás.
Buddhista objektumok.
Szánkózás...
Utolsó hegycsúcs...
Már lefelé, itt már minden bajom volt, ha megálltunk, már fáztam. A többség cipője átnedvesedett.
Lefelé menet, a meredek szakaszokon sok volt a nadrágfék :). Szó szerint szánkózva mentünk le, a végén már élveztem. Egyszer elég rondán beütöttem a hátsó felem, mikor megcsúsztam. (utólagos módosítás: még mindig fáj, nem kicsit, nagyon!!! De rendbe fog jönni )
Még egy száraz gyom...
Szerencsére hazafelé nem volt dugó, így a tervezettnél korábban Szöulban voltunk.
Nem volt túl pihent a társaság...
Viszonylag időben érkeztünk... Volt egy kis dugó, de gyorsan kikerültünk belőle... A szerpentinek a szokásos módon fölkavarták a tápcsatornámat egy percre. Ígyhát örömmel ugrottam ki a buszból.
Játékhelikopter... Egyik haverom mániája, azt mondja, kicsit gyereknek érezheti magát. Erre én: "Ha majd később fiaitok lesznek, milyen jó lesz" Mire a srác: "Én vagyok a nagy gyerek" :) :).
Valami gyom, szeretem a "művészi" gyomokat...
Jujj, hó van! :) Imádom! Szöulban idén olyan kevés volt...
Rengeteg különös fát láttunk.
Hegycsúcs, már majdnem ott vagyunk.
Tetszett a hegytetőn az obszervatórium: Felén volt hó, felén nem.
Hóember, végül felépítettük. Pedig már régóta terveztem a hóembert, de vagy hó nem volt hozzá, vagy affinitás.
Buddhista objektumok.
Szánkózás...
Utolsó hegycsúcs...
Már lefelé, itt már minden bajom volt, ha megálltunk, már fáztam. A többség cipője átnedvesedett.
Lefelé menet, a meredek szakaszokon sok volt a nadrágfék :). Szó szerint szánkózva mentünk le, a végén már élveztem. Egyszer elég rondán beütöttem a hátsó felem, mikor megcsúsztam. (utólagos módosítás: még mindig fáj, nem kicsit, nagyon!!! De rendbe fog jönni )
Még egy száraz gyom...
Szerencsére hazafelé nem volt dugó, így a tervezettnél korábban Szöulban voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése