Hasít a fejem. Nem durván, de épp annyira, amennyire idegesítő. Antiszociális hajlamot is kihozta belőlem. Nem tudok koncentrálni a dolgaimra, annyira össze vagyok kavarodva. Egyik percben kajás vagyok, másik percben torkomban a gyomrom (ok nélkül).
Sok dolog történt/történik, de részletekbe nem megyek bele. Talán később, amikor már kicsit nyugodtabb vizeken fogok evezni. Most kicsit "felkavarodott a folyó/tenger a csónakom alatt". Imádok kajakozni és raftingolni is, de most nem erről van szó.. Legyen elég annyi, nem szeretnék olyan döntéseket hozni, amiket megbánhatok. Tudom, kell némi kockázat, de próbálok a megérzésre hallgatni. Nálam eddig gyakran "bejött" ez a megérzés dolog. Nem szabadna idegeskednem, mégis annyira nem megy ez a "légy nyugodt, nevess"-állapot. Legalábbis most képtelen vagyok erre... Viszont egyszer minden vihar elvonul :).
Amúgy 26-án lesz a hivatalos diplomaosztó/doktorrá avatás. Megrendeltük (egyik koreai csaj segített nekünk) már a "tógát" a nagy eseményre. Fura, hogy ezt is megértük :). Nem azért mondom, mert feladtam volna (sőt, megfogadtam, hogy ezt feltétlenül végigcsinálom). Csak hihetetlen, hogy még nem is olyan régen jöttem ki, nagy örömmel, a koreai vízumomat lobogtatva (hehe). 2010 januárjában jöttem, 6 hetes akklimatizáció után már hivatalos lett a dolog, és elkezdtem a "nagy bulit" (hehehe). Persze, voltak nehéz pillanatok is, de nem adtam fel, ezután sem sem fogom...
Sok dolog történt/történik, de részletekbe nem megyek bele. Talán később, amikor már kicsit nyugodtabb vizeken fogok evezni. Most kicsit "felkavarodott a folyó/tenger a csónakom alatt". Imádok kajakozni és raftingolni is, de most nem erről van szó.. Legyen elég annyi, nem szeretnék olyan döntéseket hozni, amiket megbánhatok. Tudom, kell némi kockázat, de próbálok a megérzésre hallgatni. Nálam eddig gyakran "bejött" ez a megérzés dolog. Nem szabadna idegeskednem, mégis annyira nem megy ez a "légy nyugodt, nevess"-állapot. Legalábbis most képtelen vagyok erre... Viszont egyszer minden vihar elvonul :).
Amúgy 26-án lesz a hivatalos diplomaosztó/doktorrá avatás. Megrendeltük (egyik koreai csaj segített nekünk) már a "tógát" a nagy eseményre. Fura, hogy ezt is megértük :). Nem azért mondom, mert feladtam volna (sőt, megfogadtam, hogy ezt feltétlenül végigcsinálom). Csak hihetetlen, hogy még nem is olyan régen jöttem ki, nagy örömmel, a koreai vízumomat lobogtatva (hehe). 2010 januárjában jöttem, 6 hetes akklimatizáció után már hivatalos lett a dolog, és elkezdtem a "nagy bulit" (hehehe). Persze, voltak nehéz pillanatok is, de nem adtam fel, ezután sem sem fogom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése