Naejangsan

Éjfél körül indultunk. Próbáltam aludni a buszon, valamennyire sikerült is. Hajnali 4 után érkeztünk meg a túraterepre. Nem volt nagy élmény felébredni... :( :(. Kiszálltunk, vártunk 15 percet a hidegben... Akkor mondták, szálljunk vissza a buszba. Na, kösz, erre mi szükség volt? Ott megint várni kellett... Aztán 5 körül elindultunk fel. A hátizsákom szivárog. Egyik vizes palack kupakja leesett, és kifolyt a víz. Szerencsére nem volt benne semmi olyan "féltős" dolog, kajáim nagy része is "vízhatlanítva" volt, nejloncsomagolásban. De a másik vizes palackomat elveszítettem, ami nem volt túl jó. Először volt egy elágazás, a szervezők 10 percet ordibáltak egymással koreaiul, hogy merre kell menni. Felmentünk az első csúcsra, reggel 6 körül járt az idő, még nem lehetett semmit sem látni, csak a túrázók fejlámpáinak fényeit. Majd az első csúcsról lefelé menet végre nem kellett zseblámpa. Így már jobb volt gyalogolni :).  Hamarosan megérkeztünk a második csúcsra, ahol két éve már voltam (elég esős idő volt). Aztán ott kajáltunk, és páran indultunk tovább a harmadik csúcsra. Volt egy nagyon gyors csoport, akik szerintem végigszaladták a túraterepeket. Mi is gyorsak voltunk, de mi lazábban mentünk, és közben fotózgattunk is :).

Sajnos nem volt annyira tiszta idő, és a csúcson már lehullottak a levelek. A gerinc viszonylag könnyen teljesíthető szakasz volt.

Az utolsó csúcsra már nem mentünk fel, mivel a szentélynék szerettünk volna leérni, és fotózni az őszi színeket :) :).

Naejangsa temple: A két éve felgyújtott épületet még nem építették újjá, de már látszott: tervezik. Az őszi színek lenn gyönyörűek voltak.

Az őszi levelekhez öltöztünk :)

A szentély előtt sokat kellett várni a többiekre, aminek nem örültem. Tudom, nem vagyok egy türelmes ember, de már fáradt voltam. Elég sokat kellett sétálni a kijáratig, persze az őszi színek szépek voltak.

Fagyöngy :)

Aztán a buszt is meg kellett találni... Mikor mindenki felszállt, indultunk, de több, mint fél órát kellett a dugóban lenni, mire kikeveredtünk a nemzeti park területéről. Nagyon zsúfolt részről van szó, mivel a Naejagsan Nemzeti Park egyik legzsúfoltabb nemzeti park novemberben. Szerencsére a dolog nagy részét végigaludtam. Amikor felébredtem, a buszsofőr épp leszállt a buszról, hogy a dugót kihasználva khakiszilvát vegyen. Jellemző módon a forgalom akkor újból megindult :) :). Onnantól kezdve már gyorsabban haladtunk. Kis dugó volt a szokásos részen, de időben otthon voltunk.