2012. február 8., szerda

Téli ének

Itt Koreában jelenleg tombolnak a mínuszok. Néha gyönge enyhülés, majd visszaesés. De be vannak fagyva a tavak, folyók, a Han folyót is vastag jégpáncél borítja.
Magyarországon is tartós jelenleg a hideg. Mikor 27 évvel ezelőtt, (pont holnap lesz) készültem meglátni a napvilágot, akkor is állítólag szörnyű idő volt. Hófúvások, hideg, Anyuék így mesélték, mikor nosztalgiáztak. Mondogatták is mindig, "lökött ez, hogy ilyenkor akar kijönni". Van benne valami :). Két éves voltam, mikor az a bizonyos "mesetél" volt (1986-87 tele). Én nem emlékszem semmire, de Szüleim szerint traktorral (vagy orosz tankokkal) kellett szállítani a boltba az árut, mivel csak az tudott elmenni. Bár tuti örültem a hónak, mióta az agyamat tudom, azóta örülök neki! :D Emlékszem a töltésen, vagy a havas úton való szánkózásokra, a hóember-építésre. Van is egy fénykép, még kisiskolás koromból, mikor büszkén pózolok életem első hóemberével. Vagy mikor befagytak a Duna mellékágai, és karácsonyi szünetben sokat csúszkáltunk. Emlékszem, a jég alatt láttam a kagylókat, és a nyomukat. Csodálkoztam, mivel akkor még nem tudtam, hogy a kagylók is tudnak mozogni. Gyerekként annyi fura dologban hittem, pl. hogy az ükapámtól örökölt harangos óránkban szellemek laknak. Vagy az apai nagyszüleim bútorairól is elhittem :). Nevetek rajta most már :).
Szeretem a telet. Téli gyerek vagyok, jobban tolerálom a téli -15 fokokat (bár ha a laborban elromlik a fűtés, ahhoz nem tudok jó képet vágni...), mint a nyári fülledt, esős időt. A nyárnak is megvan a maga szépsége, de az égből folyó izzadságban nem találok semmi örömet. Ráadásul a napozást sem szeretem, mivel könnyen megégek...
Holnap leszek 27... Ezt is megértem, de mostanában annyi minden történt... Sosem éreztem magam ennyire egyedül, ezt nem önsajnálatból mondom. Tudom egy okostojás most mondaná, nem buliban vagyok, vagy hasonlóak... Pont az ilyen beszólások miatt utálom az okostojásokat... Csak nagyon hiányzik egy ember, akihez idekinn tudok fordulni, ha úgy adódik. Akivel meg tudom beszélni, amit meg kell. Tudom, én is sokszor voltam rosszkedvű, ideges az elmúlt időben, de dolgozom rajta, hogy elmúljon. Egyszer vége lesz, kisüt a Nap.
Két prezim is lesz februárban. Egyik jövő hét pénteken, másik pedig február végén. Az utóbbi esetén kétséges volt, mert CV-t kellett küldeni. Elfogadták mindhármunk pályázatát, nemrég közölte vigyorogva Főnököm. Én is ebben reménykedtem, örültem, hogy így lett.
Tél, az Ősz mellett Te is nagyon kedves időszak vagy itt Koreában. Igaza van Warrennek, ilyenkor nagyon jó kirándulni.

4 megjegyzés: