Távol a civilizációtól: Gureopdo sziget, 2. rész.

Vicces, hogy mostanában sátorban (még otthon is ezt tapasztaltam), hálózsákban ezerszer jobban alszom, mint az ágyamban. Most végre normális álmaim voltak, otthon viszont mostanában gyakran álmodom rosszakat. Nem tudom, mi az oka... Lehet, hogy a Damoklész kardja okozza, ami most fejem fölött lebeg... Vagy épp az is biztos, hogy nomádnak születtem :).  Akkor tudom igazán jól érezni magam, ha "kimenekülök" a civilizációból. Ha közel vagyok a természethez, hegyekben, vagy tenger mentén töltünk 1-2 napot. Imádom, hogy semmi internet, semmi facebook, semmi email. Még mobilhálózatot sem lehetett fogni... Nekem a városban való ivászat, "clubbing" nem kikapcsolódás. Én ilyen vagyok...
 Napfelkelte.

 Volt, aki szabad ég alatt aludt, de én a lecsapódott pára és a szúnyogok miatt inkább a sátorban pihentem. Nem tettük föl a felső réteget a sátorra, így kissé bevizesedett az is...
Szerintem ez a kombináció szép...

 Ébresztő, majd pakolás!

 Ismét a tengerparton. Fürödtem is a tengerben, elég sekély, és meleg volt. Nem mertem messzire bemenni, de élveztem!

 Kis séta a parton!

 Fölmentünk egy kisebb dombra, ott láttam ezeket a bogyókat!

 Rengeteg tengeri csillag várta a dagályt...

 A vízben!!!

 A "maffia" kocsija. A border collie kutyus annyira aranyos volt!! Amúgy a fószer lecseszett minket, mivel "kémjei" beköptek minket, hogy tüzet raktunk. Megjegyzem: biztonságos helyen raktuk a tábortüzet, kövek között, nem is történt baj (ahol más is rakott tüzet, ott volt a hamu).

 Sajnáltam, mikor indult a komp, és mentünk vissza Szöulba. Ezek a tengeri sziklák annyira szépek!

A kompon megint aludtam kicsit. Átszállásra várva gondoltuk, kajálunk, de nem találtunk kajáldát, tteokbokkli-t vagy tojásos pirítóst ettünk. A szárnyashajón volt helyünk, pihentem. Néha rázkódtunk. A vacsihoz nem csatlakoztam, mivel hosszú volt az út hazafelé, már fáradt lettem a végére. Ennek ellenére örültem, hogy nem hagytam ki ezt a kirándulást. Rengeteg szépet láttam, élveztem ezt a két napot!!