Most már végre elmondhatom: szinte végigaludtam az éjszakát. Éjfél körül volt egy órás lyuk. Csak még mindig nehéz korán kelni, hat körül... Pedig én általában elég "early bird" vagyok, ahogy mások mondani szokták. Napközben is kevésbé vagyok álmos, de az egy hetes hiányos alvás lefárasztott. Tök vicces, hogy lelkileg nem viselt meg, hogy visszajöttem. Fizikailag viszont jobban, mint általában. Már kezd rendeződni az állapotom, ma reggel már el tudtam menni futni-igaz, izomlázam még megvan, de már javult. Vasárnap jön a ráadás, a DMZ-ben :). Azt hiszem, szombat éjjel jjimjibang-ban fogok aludni, mivel nagyon korai az indulás, és a jjimjibang közel van a találkozóhelyhez...

A legnagyobb bajom, hogy soha nincs csönd, mikor oda tudnék figyelni a dolgaimra. Mindig hangzavar van, átkiabálnak rajtam, recsegtetik a széket, stb.  Annyira nehéz ilyenkor koncentrálni, én meg nem tudom kizárni a külvilágot...