Poszter kinyomtatva, páraszívó dobozok beüzemelve, csomagok összekészítve. Évi fáradt. Izgatott. Attól tartok, aludni sem tudok, és ideges vagyok, hogy nem tudok időben felébredni. Tudom, kissé nyughatatlan vagyok, túlzottan is, ha valami miatt izgulok, nehezen lehet velem bírni. Elnézést ezért mindenkitől. A poszter nyomtatása előtt többször is majdnem elpattant egy húr, mint ahogy Dolly Roll énekli. (többek közt hogy milyen lassú, és a cuccaimat is be kell tennem szárítóba, stb) De annyira örültem, mikor kezembe vettem először, és büszkén mutattam a srácoknak, illetve főnökömnek. (Olyan képet vághattam, mint Mino májusban, mikor az övé lett kész)
"Találkozunk Párizsban"-búcsúzott főnököm. :)). Hihetetlen. Nemrég láttam az Anasztáziát Youtube-n. Szép rajzfilm, elég régi és eléggé elferdítik a feltételezett valóságot. De a valóság is rejtélyes, sok fekete folt, legenda övezi, akárcsak a Vasálarcos esetén. Az utókor gyakran kiszínezi a tényeket. Szóval a rajzfilmben: Ánya kapott kislányként egy medált, amin ugyanaz van, mint amit főnököm most mondott. És végül az segítségével talált vissza a nagyanyjához.
Esőben szállítottam haza a dolgaimat, el is szakadt a szandálom, szerencsére akkor már a koliba értem. Poszter nem ázott meg, ez a lényeg :). Na lassan elteszem magam, holnap hosszú nap lesz! Viszlát Korea, augusztus közepén találkozunk! :))). El sem hiszem, holnap este már Európában leszek! (persze csak az időzóna. visszaugrás miatt) Remélem, tudok aludni valamit, bár kizárt, ha "ugrásra készen" vagyok, nem megy... :S
(A képen Minakshi és én hülyéskedünk :) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése