A facebookon van az "Indeed Korea" nevű oldal és csoport, amit egyik kedves, itteni haverom vezet. Érdemes lájkolni, illetve csatlakozni a csoporthoz, ha érdekel Benneteket a koreai kultúra, mivel érdekes cikkeket osztanak meg nemegyszer, néha én is onnan tudok meg dolgokat.
Nos, itt osztották meg az alábbi cikket, amin nagyon kiakadtam, és ezzel nem vagyok egyedül. Koreában tudniillik kiemelkedően magas az öngyilkossági ráta. Főleg a diákok körében, naponta átlagosan 40-50 ember szánja rá magát a "végleges lépésre". Az ok: munkahelyi -és iskolai stressz. És sokan azt gondolják, ez jó, mivel ez mozgatja a gazdaságot. Viszont, hogy az egyén hogy bírja, hogy érez, arról már nem szól a fáma. A kormány a stressz csökkentése helyett a metróajtók megerősítésével, emeleti erkélyek lezárásával (pl. mikor én doktoranduszként koleszos voltam, a harmadik emeleten volt egy kis terasz, aminek ajtaja be volt zárva), pszichológiai vonalakkal, stb.
A diákok esetén egyik iskola egy kicsit (nagyon) morbid "megoldással" állt elő, hogy a diákok értékelni tudják az életet. "Death experience", azaz halál élménye.
A diákoknak be kellett feküdniük "koporsókba", és 10 percig a lezárt faládában kellett lenniük, így próbálták meg elvenni a kedvüket az öngyilkosságtól. Állítólag sokkot kaptak a diákok ettől az élménytől. Egy korábbi temetkezési vállalkozó találta ezt ki, szerinte a fiataloknak meg kellene találniuk a nehézségekben a szépséget.
Szerintem ez a módszer drasztikus, és nagyon is undorító, és teljesen fölösleges. Ostoba az az ember, aki kitalálta, főleg, hogy iskolás gyerekeket sokkoljon vele. Nem Koreát akarom fikázni, de nekem nem tetszik.
Nos, itt osztották meg az alábbi cikket, amin nagyon kiakadtam, és ezzel nem vagyok egyedül. Koreában tudniillik kiemelkedően magas az öngyilkossági ráta. Főleg a diákok körében, naponta átlagosan 40-50 ember szánja rá magát a "végleges lépésre". Az ok: munkahelyi -és iskolai stressz. És sokan azt gondolják, ez jó, mivel ez mozgatja a gazdaságot. Viszont, hogy az egyén hogy bírja, hogy érez, arról már nem szól a fáma. A kormány a stressz csökkentése helyett a metróajtók megerősítésével, emeleti erkélyek lezárásával (pl. mikor én doktoranduszként koleszos voltam, a harmadik emeleten volt egy kis terasz, aminek ajtaja be volt zárva), pszichológiai vonalakkal, stb.
A diákok esetén egyik iskola egy kicsit (nagyon) morbid "megoldással" állt elő, hogy a diákok értékelni tudják az életet. "Death experience", azaz halál élménye.
Szerintem ez a módszer drasztikus, és nagyon is undorító, és teljesen fölösleges. Ostoba az az ember, aki kitalálta, főleg, hogy iskolás gyerekeket sokkoljon vele. Nem Koreát akarom fikázni, de nekem nem tetszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése