...

"Az élet gyenge pontjai olyanok, mint azok a felfújt gumilabdák, amiket próbálunk a víz alatt tartani"

Más téma...
Mire ébredtem: Schmitt Pál doktoriját elvették. Hát, erre mit mondjak? Egyrészt, ha tényleg másolt, plágizált, akkor jogos. Magyarország szégyene, hogy vezető politikus, és ez derült ki róla... Remélem, a nemzetközi közvélemény nem állít be minket kisstílű csalóknak... Rossz érzés, hogy a politika, a gazdaság miatt minket, magyarokat sokszor elmarasztalnak. Bár engem itt, Szöulban még nem ért ilyesféle "atrociás", de hallottam pár dologról. Sok ismerősöm szerint viszont jó, hogy az ilyen "akciókat" elmarasztalják, és ez elrettentő példa lesz a többi ember számára is. De az érem másik oldala, ha Schmitt Pál nem lenne köztársasági elnök, akkor, ha szerencséje van, ez sosem derült volna ki. Vagy ha igen, akkor nem lett volna ekkore balhé...

Kedvenc :)

Jelenleg ez a dal a kedvencem az idei Eurovíziós mezőnyben :). Annyira szép!!! :) Remélem, Európa is így hallja :D. (akárcsak a magyar dalt)

Tavaszi agymenés

Ma szoknyát vettem- már kinn sincs hideg hozzá, de a laborfolyosón még kicsit megborzongtam. Futáshoz már kevesebb réteg is elég. Sőt, futásra is több affinitásom van, mint egyébként. Csak el fog jönni az a fránya tavasz! :D Délen már tuti virágoznak lassan a cseresznyefák... Majd hétvégén meglátjuk. Gyeongju is lesz, de lehet, csak 14-én. Már el akarok jutni valami kulturálisan jelentős városba is, Szöulon és Jejun kívül eddig csak a hegyeket jártam, bár rengeteg szép természeti látnivalónak örülhettem. Wolchulsan is kilátásban van majd április végén a híres hídjával- ami egy nagy völgyet ível át. Busanba is el szeretnék jutni, de van egy nagyobb szabású álmom van, mégpedig Ullengdo-ősszel istenuccse (azt már csak az új bakancsomban fogom-piros lesz!!!)!!! Tudom, nem utazni vagyok itt, dolgomat is igyekszem végezni. A tél viszonylag sok sikerélményt hozott (ahhoz képest, hogy a tavaly május-október időszak holtidő volt), remélem, a most tavasz még adni fog hasonlókat.
Az egyik prof előző félévben úgy búcsúzott tőlünk, hogy: "Pihenjetek is valamit vakáció alatt. Ne csak a meló legyen, próbáljatok meg minél többször kikapcoslódni"- ő tényleg maximálisan rendes volt, egyik legjobb tanár, és mint embert is kedveltem.

Vicces, jövő hétvégén elvileg húsvét, de nekem sajnos nem tud idejönni a nyuszi, és a tojásfestés is elmarad. De nem baj, ha egyszer lesz gyerekem, akkor majd csináljuk együtt.

Még nem tudom pontosan, hogyan tovább diploma után. Még van időm, és dolgom is addig, de nagyon kérdéses. Lehet, maradok még itt 1-2 évet, postdoc, vagy hasonló. De az is lehet, hogy inkább Európában keresek állást. Mondjuk Németországban, Angliában. De ez még odébb van, egyelőre ezt kell végigcsinálnom.

Megjegyzések

...Emberek, légyszi, ha náthások vagytok, ne szívjátok az orrotokat, hanem fújjátok!!!! Undorító az orrszívás! Lehet, én vagyok kényes, de akkor is!!! (ezt utálom az ázsiaiakban)
...Gyerekkorom óta utálom a "ha nem hiszel Jézusba/nem jársz hittanra/nem tartasz be bizonyos törvényeket, a pokolba jutsz"-mondatot. Képmutatás, egyik legundorítóbb zsarolás, amit valaha hallottam. Farizeus -duma, pont tegnap hallottam istentiszteleten, és kiverte nálam a biztosítékot. ezek szerint, ha valaki gyilkos, bűnöző, de szentfazék, akkor a mennybe jut, ha valaki becsületes, jó ember, de annyira nem, a pokolra? Na ne már!!!! Na ez elvette a kedvemet egy darabig a gyülekezettől!
...ma reggel nem tudom, mi volt a gáz, de a reggeli szendvicsemből az első falatnál elkapott egyfajta undor, alig bírtam lenyelni.
...Most már csak hét órával vagyok csak előbbre, mit otthon :D.

꽃샘추위-avagy elnézést, emiatt nem jöttem túrázni...

Állítólag most így néznek ki a hegyek Szöul körül (Nem saját fotó). Március végén... Félek a csúszástól... Elnézést, Mr. Kim, nyugi, látni fogjátok még a képemet elég sokat később XD. Ma reggel egyfajta havas eső-szerűség esett, és hűlt a levegő... :(. Egy hét múlva meg egy varázsütésre itt lesz a tavasz... Ez a térkép mutatja, mikor kezdenek nyílni a cseresznyevirágok Koreában. Itt, Szöulban április tizedike körül fognak... Néha furcsállom itt Koreában, ahogy hirtelen változik a természet. Most még föl kell öltözni, pár hét múlva meg már sortban-pólóban lehet futni.Múlt héten pl. egyik nap futás után nagy azt éreztem, szoknya kell (a követségi találkozó napján). Föl is vettem, de fáztam még benne, át (a találkozóra már nadrágba mentem). Az enyhébb idő kicsit csalóka... Néha jön egy hideg szél, és mindjárt elkezdünk fázni. Tudom, a koreai lányok még a legnagyobb hidegben is képesek harisnyában-sortban (vagy rövid szoknyában) feszíteni...Honvágy elő-előjön, de hálisten, gyorsan elmúlik. Tudom, sok embernél előfordul, hogy hiányzik a család, vágyódik haza néha. De megfogadtam, nem fogok többé írni erről. Egyedül érzem magam, de mégis vannak emberek, akik kedvelnek, akikkel lehet röhögni, felszabadulni. Ott van a családom, akik bátorítanak, hogy csináljam végig ezt az egészet. Köszönöm nekik, komolyan, és köszönöm mindenkinek, akik a lelket tartják bennem, akik nehéz perceimben erőt adnak. Miért lennék boldogtalan? Végülis gyerekkori álmom teljesült, hogy külföldön tanulhatok. Van "munkám", azért teszem idézőjelbe, mivel diák vagyok hivatalosan. Viszonylag jól beszélek angolul, sőt, mondhatni, nagyon jól. Nem öndícséret, hiszen rá vagyok utalva, és szabadidőmben gyakran lógok olyan emberekkel, akik natív angolok (ők is mondták :D). Van jövedelmem, amiből fenn tudom magam tartani. Egy csomó szép helyre eljutottam már, és sok kedves, jó fej ember ismertem meg. Alkalmazkodni tudok egy olyan világban, ahol sosem hittem, hogy képes leszek. A kaják nagy részével sincsen bajom (bár a menzakajákat sokat szidtam, meg fogom is). A kulturális különbség a legnagyobb bajom itt, tehát arról nem igérem, hogy nem fogok néhanapján írni. Igenis, mesélek arról is, ami nem tetszik, de ha honvágyról írnék, akkor nyugodtan ugassatok le XD.
Azt hiszem, gyakrabban fogok brokkolit enni. Ma vettem, és "gőzöltem" ebédre pár rózsát. Nem kell hozzá só, vagy fűszer, nagyon ízlett. Nem tudom, de én szeretem a zöldségeket. A répa, karalábé nyersen a legjobb. A krumplit is héjába főve szeretem legjobban (na és spenóttal XD, de hiányzik!!! :D ). Lehet, mutáns vagyok, de akkor is :D.

A mostani Eurovízión is egész jó dalok indulnak. Persze vannak uncsik is, de sok zene tetszik. Mondjok Oroszország a Veregyházi Asszonykórus-klónnal vicces lesz XD. De a mi dalunkra sincs panasz, hiszen egy kellemes szám, de jelenlegi kedvencem Izland. Meló van most, és szeretnék haladni valamit. De a jövő hétvégét várom, nagyon is. Jinhae, cseresznyefavirágzás, majd lehet, Gyeojnju is esélyes húsvétkor.

Tavaszi fáradság...

...mostanában álmosabb vagyok a kelleténél. Ma betermeltem vagy öt kiwit (remélem, nem fognak lecsukni állatkínzásért-ok, viccelek, a gyümiről van szó), hogy C vitaminhoz is jussak. a javuló idő előszele? Istenem, de várom már a tavaszi virágokat... :D.
A "rövid" hajamat már megszoktam. Ennek ellenére szeretném, ha visszaállna minél előbb az eredeti hossza. Sajnos a fodrászok ilyenek, kéred, vágjanak le 2 centit, lenyisszantanak vagy tizet. Tudom, a férfiak ezt nem értik, hogy nekünk, csajoknak mennyire fontos a szép hosszú haj. Végülis, hajból a mínusz 10 centi nem annyira gáz, de ha másból lenne XD. A haj legalább visszanő!!!
Tegnap, nem tudom, miért, de vettem gránátalmás ivóecetet. Iszonyat jó!!! (Hongcho ecet, már meséltem róla) Lehet, hogy placebónak, az embernek segíti visszanyerni az elveszett energiáját. Legyen már jövő hét vége!!! Tavaszi virágokat akarok, jó sokat!!! :D
Az új szobatársam nagyon fura... Gyakran későn jön haza, tök hangosan tesz-vesz, mikor én, és a másik lány már a lóbőrt akarjuk húzni... Csapkodja a wc-ajtót, fiókokat, pedig azokat halkabban, óvatosabban is lehet nyitni-csukni. Én, ha a lányok már/még alszanak, akkor igyekszem a legkevesebb zajjal mozogni, hogy ne zavarjam... persze nem mindig sikerül, most is belerúgtam a plafonba-ami akkorát kondul, hogy csak na... Volt már olyan lánnyal is dolgom, még az elején, akinek tök fordított volt a napirendje, hálisten, nem sokáig Tudom, a KCSSK-ban sosem laktam, de talán jobb is... Nem panaszkodom, de nem bírom a fordított napirendű embereket...

Somvirág

Virágzik a som!!! A labor melletti somfán ma észrevettem a sárga kezdeményeket. Mától már hivatalosan is tavasz van. Várom már nagyon a tavaszi virágzást, a szép időt. Reggeli futáskor még csípős hideg volt, de annyira szépen süt a Nap most :). Pihentem ébredtem, jó érzés volt, mikor szellőztetéskor a friss levegő bejön a szobába. Most délután viszont nagyon álmos lettem :(.
Nem tudom, szerintem a menzák ma összebeszéltek, mert mindenhol sz*r kaja volt... Kicsit unom a menzakaját, így, hét hónapos távlatból... Bolhapiac volt a campuson, körbenéztem. Találtam pár cuccot, de olyanok voltak, amikre nem mertem kiadni pénzt, úgy, hogy nem látom, hogy áll rajtam. Még lesz alkalom rá, ugyanis máskor is fognak ilyent rendezni.

Újabb szigetelés

Vasárnap reggel korán elindultam, mivel tudtam, Incheonba, a reptéri szigetre nem két perc kiérni. Bár időbe jöttek a vonatok, és az A-REX (mer meséltem róla: Airport Express, reptéri vasút) is viszonylag gyors volt, de nem sokkal a találkozó ideje előtt érkeztem meg (kb. két órás az út a sulitól a reptérig). Az A-REX-en elég sok túrázó volt, akik mentek a vagy Muuidora, vagy egyéb kirándulóhelyre. Buszra pattantunk, irány a rév. Jangbongdo szigetre mentünk, ami az incheoni szigetvilág része. Ha valaki emlékszik az egyik szeptemberi fejezetemre, mikor Sindo, Sido és Modo szigetekről írtam, akkor írtam, hogy Jangbongdo ezek mellett helyezkedik el. Ugyanaz a komp visz minket oda, mint ami Sindo-ra. Muuido is közel van ezekhez a szigetekhez, láttuk is a hegyről.
Jangbongdo egy hosszú, és keskeny sziget, sok, kisebb dombbal. A neve is azt jelenti: olyan sziget, amin sok csúcs található :D. Kompra pattantunk, a banda fele utolsó percben ért oda. Az út kb. fél órát vett igénybe. Szél fújt is rendesen, de ragyogó, napos idő volt- Állítólag jelezték előre az esőt, de hála az égnek, nem találták el.Megérkezés után egyik pasas kocsival elszállította a társaság egy részét a sziget másik végébe-buszról lemaradtunk. Vártunk a további fuvarra, és fotózkodtunk a híres hableány-szobornál. A képen épp Steve pózol vele. Látszott, hol szeretik előszeretettel tapizni a szobrot!!! A legenda szerint a hableányt kifogták ezen a szigeten a halászok, de egy gyerek kérte, engedjék szabadon, mivel ő is élőlény. Mikor meguntuk a várakozást, elindultunk, megcsodáltuk a sziget hatalmas strandját. A kocsi jött, én be is szálltam, de egyik csajjal az utolsó pillanatban meggondoltuk magunkat, hogy még gyalogolnánk. A harmadik fuvar esetén kénytelenek voltunk beszállni. A 15 perces út meg is viselt rendesen, azt hiszem, nem bírom a szerpentineket... A rókacsalád közel került hozzám :S.
De a tengerpartra leérve, mikor kiszálltunk, egyből jól lettem. Már készült is a finom ebéd!!!
Egyik pasas készült nekünk kajával, rizs, kimcsicsige, sangyopsal (koreai bacon). A kimcsicsige, és a kimcsi is nagyon-nagyon ízlett. A hús sütése a macerás volt, tehát kitaláltuk, hogy kövön sütjük meg. Kicsit őskori technika, hiszen akkoriban is így csinálták, de sikeres volt az akció. Az volt a gond a ráccsal, hogy erős szél fújt, így túl sok oxigénhez jutott a tűz. Ez azt eredményezte, hogy a lángok fölcsaptak, és túlságosan megperzselték a húst.
Találjátok el, mire való ezen kék sátor!!!

Sziklákon csücsülős
A tengerpartn megfigyeltem, hogy sok helyen elég recések voltak a sziklák: gondolom a szél (és erózió) miatt. Kaja után egy darabig sétáltunk a sziklák között, majd mikor emelekedett a tengerszint, a bozótokon át fölmentünk az erdőig, a turistautakig.
Már fenn. Nem voltak nagy csúcsok, de azért fárasztó volt, hogy folyamatosan hegynek felfele-hegynek lefelé menet. Ennek ellenére élveztem a menést, a tengeri levegőt, és a napfényt.
Egy műanyag ló!!!
Már este öt körül járt, mikor indultunk le, a fiúk megvicceltek minket, hogy az utolsó komp ötkor elment, lenyúlunk egy halászhajót! XD Vagy úszunk! De tudtam, csak ugratnak, hiszen hatkor indul az utolsó hajó. Gyorsan le is értünk a hegyről.
Még elsétáltunk egy kis tengeri sziklához, amit híddal kötöttek össze a szigettel. Elég nagy szél fújt itt is, gyorsan vissza kellett menni.
A kompon még megcsodáltuk a naplementét -hihetetlen, mennyire szép volt! Már sötétedett, és hideg is volt, mire a busz indult vissza a vonathoz. Nagyon hosszúnak éreztem a hazautat, hullafáradt voltam, szinte egyből ágyba estem, mikor hazaértem. Szép nap volt nagyon, klasszul éreztem magam, de elfáradtam...
Régóta vágytam egy ilyen hétvégére, amikor teljes hétvégén távol vagyok a sulitól, mindenfajta idegeskedéstől, nem gondolok semmi hétköznapi gondra, problémára. Mikor az ember kicsit pozitívabban látja a mindennapi dolgokat, mikor talán rájön, van megoldás a péntek este megoldhatatlannak gondolt problémára. Még legalább két ilyen hétvégém lesz tavasszal. (Jinhe és Gyeonju). Viszont bakancsom hamarosan megérik a lecserélésre :(. Hiába, elég sokat nyüstöltem, mióta rendszeresen túrázom!

Totemek és latyak

St. Patrick-day Koreában, gondolom, a nagyszámú helyi ír közösség behozta. Warren kérte, hogy ha lehet, vislejünk zöld ruhát. Először a zöld farmert akartam fölvenni, de gondoltam a tegnapi eső miatt, hogy sár lesz, és kevésbé féltős cuccot vettem föl. De a zöld póló és a zöld fejpánt nem maradt el. Elég sokat kellett várni a bandára, de végül mindenki jött.
Hosszabb buszozás után végre megérkeztünk Chukryeongsan hegy lábához. A Nap is kisütött közben. Rengeteg totemet faragtak az út mentén, Warren szerint a védelmet szolgálták, a rossz szellemektől -vagy épp emberektől.
Fallikus Gandalf XD.
Volt pár egyéb, fallikus tartalommal bíró faragvány XD.
Egyszer pulyka-rikoltásra emlékeztető hangokat hallottam, de nem hittem a fülemnek: A csatornából szólt. kiderült, nem pulykáktól származik a hang. Hanem a csatornában tanyázó brekiktől. Tavaszodik, a békák mozognak :). Ettünk valamit egy kisbolt pihenő-teraszán, mivel már elmúlt dél. Szép idő volt, van, aki már napozik XD.
Ezek után irány az erdő, ahol kellemes táborhely épült, egyes hangyás emberek már sátoroztak XD.
Katicás WC:
Olvadó jég :).

Árultak helyi vizet, aminek édeskés íze volt, kiderült, egy fából veszik...Egy kellemes "rekreációs" erdőben vezetett az utunk, játszottunk egy kicsit...
...de tényleg csak kicsit, mivel a sár miatt nehezen haladtunk. Elég lassan értünk fel a csúcsra, aminek nem a húzós terep volt az oka. A sár a kevésbé húzós terepet húzóssá tette...

Volt, aki lefelé elég szépen seggre ült-ráadásul fehér, hosszú felső volt szegényen... Lefelé menet gyorsabban haladtunk, mikor elértük a fenyőerdőt. A lehullott tűleveleken könnyebben lehetett menni. Amerikai mókusok ugrándoztak :).
Gyorsan leértünk, de a lassabb tagokra várni kellett.
Dísznövény XD.
Buszon hazafelé elaludtam. A banda nagy része indiai étterembe ment Itaewonra, de koszos gatyóban és bakancsban, ráadásul hullafáradtan semmi kedvem nem volt hozzá. Amúgy is, másnap korán kellett kelnem és indulnom.

A péntek miért szomorú???

Múlt héten, és most pénteken is olyan bús idő volt.... Most esett is. Holnap már jó idő lesz, kirándulás is lesz, sőt, vasárnap is. De ma megint kicsit álmosító, lehangoló az idő. 31én hétvégén Jinhae-re megyek, cseresznyefa-virágzásra, a húsvétot meg lehet, Gyeonju-ban töltöm. Ma amúgy egy teljesen koreai szemináriumon vettünk részt, a slide-k is koreaiul voltak. De nem volt hosszú, és kajáltunk is. Főnököm szerintem emiatt mondta, vegyünk részt rajta, mert ugyan egy kukkot nem értettünk belőle.
Tegnap kaptam Minkshitól egy karalábét, nem tudta, hogyan kell enni. Mondtam, nyersen, hogy mennyire jó. Neki nem ízlett. Érdekes, hogyha az ember külföldiekkel él együtt, mennyire ki tudnak jönni a kulturális különbségek. Régebben egyik indiai srác kérdezte, hogy nekem a szüleim találják a férjet? Én elkezdtem röhögni, hiszen nálunk ilyen a középkorban volt XD. Indiában az a divat, ha az ember beleszeret egy olyan fiúba-lányba, aki nem szimpatikus a szülőknek (vagy nem egy kasztba tartozik), abból gyilkosság is lehet. Elég elavult rendszer, szokások... A kasztrendszert hiába törölték el, még mindig jelen van.
Most Metallicát hallgatok. Ez a dal egyik kedvencem tőlük. Ők tényleg klasszikusok, és sok színvonalas rockdalt hagytak az utókorra. Az "új" Metallica dalai annyira nem ismerem, legalábbis nem maradtak meg bennem.

Újra a Követségen :)

Március 15-e is eljött. Megfogadtam, hogy ma csak magyar zenéket fogok hallgatni. Remélem, sikerül tartani :D. Akkor helyesbítek -főleg magyar zene fog ma szerepelni a zenei repertoáromban :). Most pl. a Republic "Hozd el azt a napot" című dalára vagyok rákattanva. Március 15, a mi nemzeti ünnepünk. Mint mondtam, valaha örültem neki, hogy nincs suli. Egyetem alatti kirándulásokról is meséltem.
"Talpra, Magyar"

Most viszont, kinn, Szöulban csak egy közönséges hétköznap... lenne. Nagykövetségünk minden évben rendez egy találkozót ilyenkor. Mindig nagyon vártam ezt a napot, hiszen idekinn Szöulban kevés magyar él, és nem mindennapi esemény nekem, hogy honfitárssal futok össze. Most sem volt másképp, már nagyon örültem neki, mikor végre eljött.
Most, harmadik alkalommal a kokárdáról sem feledkeztem meg. Anyu, mikor augusztusban pakoltunk, betette a repülős táskámba. Az az igazság, 2010 már a moszkvai reptéren vártam a szöuli gépre, mikor a találkozóra szóló meghívót megkaptam. 2010 augusztusában meg úgy búcsúztam a bécsi reptéren, hogy februárban jövök, de ez nem valósult meg. Szóval három a magyar igazság, harmadjára lett kokárdám! (A képen Dezső és Lolka medvék feszítenek kokárdában)
Visszatérve a találkozóra, a Hamiltonban történő vásárlás után elsétáltam a nagykövetségek utcáján. Az volt a fejemben, hogy a Rezidencián lesz az összejövetel, mint előző két évben. Rosszul emlékeztem. Kerestem azt a mellékutcát, ahol a Rezidencia van, és elsétátam a Magyar Nagykövetség épületéig, ahol hívogatóan égett a villany. A főkapu is nyitva állt. Mint ahogy a Nagykövet Úr később elmondta, felújítások zajlottak itt az előző években, és szerette volna nekünk megmutatni. Nagyon szépen megcsinálták.
A szöuli Magyar Nagykövetség épülete. Két éve készült ez a kép. Vicces, pont akkor meg azt hittem, ide kell menni, még mázli, hogy összefutottam egy másik sráccal, akivel együtt sikerrel megtaláltuk a Rezidenciát is. (kicsit odébb van, de nincs messze tőle)
A terem, ahol a fogadás zajlott. Kellemes, családas helyiség volt.
Egyből kínálták nekünk a szilvás székely (és magyar) aszpirint, de én inkább egy jó magyar vörösbort választottam. A koreai bor minőségére többen is negatív kritikákat tettek. Hát, nem mondom, Koreának a szőlőből készült bor nem épp az erőssége.
Sok ismerős arc megfordult, akikkel már előző években is beszéltem. Jó volt látni őket újra. De sok új ember is megjelent. Mint ahogy a Nagykövet Úr is örömmel megjegyezte: "többen vagyunk, mint előző években". Szép beszédet mondott, a bátorságról. Hogy mi magyarok voltunk olyan bátrak, hogy vettünk egy nagy levegőt, és kijöttünk. És reméli, még több ilyen bátor magyar lesz. Ha nem haragudnak, leírom azt is, hogy Dél-Korea és Magyarország között jó diplomáciai kapcsolat van, amit folyamatosan igyekeznek erősíteni.
A vacsoránál is kitettek magukért, nagy választék, és minden nagyon finom volt. Ki kell emelnem a tejszínes csirkét, bulguros-kuszkuszos salátát, amik nekem nagyon ízlettek. De volt gulyás, töltött káposzta is.
...és házi süti!!!! Ezúttal elnézést kell kérnem a tavalyi fejezetért, nem kritikának szántam, hisz az a bizonyos almás rétes is nagyon finom volt. De a mostani meggyes és almás lepényért külön köszönet! Idézték az otthoni, magyar nyár hangulatát, amihez ezen két süti már kiskorom óta hozzátartozik.
Diákok is jöttek idén, akiknek nagyon örültem. Bár nem azt tanulják, amit én, de akkor is.
A kicsik is részt vettek. :)
Bolondos kép :) "Te is találtál egy gyereket"
Még egy bolondos kép :). Koreai módra való fotózás :D.
Este fél 10kor a társaság nagy része búcsúzott, én is. Örültem, hogy eljöttem, hiszen jól éreztem magam. A külföldön élő magyarok valahogy teljesen mások, mint az otthoniak. Közvetlenebbek, barátságosabbak. Tudom, hasonló a szituáció: nekik is nagyon hiányzik a hasonló nyelvű társaság. Én is mindig örültem, ha magyar emberrel futottam össze, mióta Szöulban élek, ezután sem lesz másképp. Köszönet a Nagykövetség dolgozóinak ezért a jó kis estéért!!! Nem tudom, jövőre tudok-e jönni, ki tudja, mit hoz a sors. De ha úgy hozza az élet, hogy még Szöulban leszek, nem fogom kihagyni!!!

Fehér-nap és hajvágás

A Fehér nap a koreai Valantin-nap alternatívája, Mikor a fiúk tesznek ki magukért, és megajándékozzák életük aktuális nagy szerelmét. "Főzőkanál férfikézben" XD: a srácok épp házi édességet csinálnak a laborban. Az egyikük azzal akarja meglepni a barátnőjét. Cuki gesztus :). (Valami mogyorós candy-t gyártanak)
Már tört kissé a hajam, úgy döntöttem, levágatok belőle pár centit. Megkerestem azt a fodrászatot, amit tavaly, és kértem. De a fodrászfiúnak kicsit jobban járt a szája, mint az olló. Koreaiul dumált, hogy ismerős vagyok neki, látott futni. Kivettem a beszédjéből pár koreai alapszót, pl "suli", "kolesz" , "menza', "sportpálya". De túl rövidre vágta. Jelenleg vállig ér a sörényem. Persze fejemet nem változtatja meg, annyira nem feltűnő, hiszen nem drasztikus, nem festettem át, vágatam frufrut, stb. Hasonlóan viselem, mint eddig. De majd visszanő. Végülis, nem rossz :))) De a teljesen kibontott haj most tabu, mivel frissen mosva és vágva már az oroszlán sörényét idézi. (utólagos módosítás-volt, akinek előbb feltűnt az új nyakláncom, mint az új hajam XD)
Béna kép, de ezen látszik a "kár". Majd visszanő. Ennek ellenére hajam így sokkal egészségesebb, ápoltabb hatású, hogy nincs ott a törött vég. Kicsit rövid lett, de nem lett helyrehozhatatlan. Nem lépcsőzetes, de kicsit tépett hatású lett :).
Ma volt az éves találkozó a Magyar Nagykövetségen, amiről következő fejezetben írok. Jól éreztem magam, sok ismerős arccal akadtam össze, de sok új embert is láttam. Egyet sajnáltam: Túl gyorsan eltelt. Annyira jól esett magyarul dumálni, hogy az nem emberi.
Előtte azonban bementem a Hamilton áruházba, ami Itaewonon egy nagyobb áruház. Direkt emiatt indultam korábban. Ami miatt érdekes, hogy ezüstékszerek itt megfizethetőek. 2-5 ezer forintért már egész mutatós darabot lehet kapni. Nem tudom a magyar ezüst-árakat, de ha valaki Szöulban jár, és ékszert akar venni, itt megéri (gazdagabb lettem egy ezüstlánccal, amin régi ázsiai pénzérmét formázó medál van :) ). Aranyról nem nyilatkozom, mivel jelenleg nem hordok, de láttam pár szép aranykészert már. A másik, ami miatt érdemes idejönni, azok a féldrágakövek, azok között is az ametiszt. Koreában ametiszt híres, és szép ékszereket lehet itt venni. Nekem személy szerint tetszik. Tudni kell, kiskorom óta érdekelnek az ásványok, féldrágakövek, bár nem vagyok geológus, de szerettem őket. Gyakran szemeztem már az ametiszt-ékszerekkel, a kötött, élénk színük ellenére tetszenek. Szépen meg tudják őket munkálni, és jól harmonizálnak az ezüsttel. Vettem egy kék topáz, félalkalmi fülbevalót (tényleg nagyon szép), és az eladó asszony még "hozzám vágott" egy apró ametiszteset, aminek nagyon örültem. Szóval, ha egy szép koreai emléket akar az ember, menjen Itaewonra, a Hamiltonban nagyon szép ezüstöt lehet kapni, és ami megfizethető is. Alkudni nem tudom, lehet-e, de mikor mondtam ez eladnónak, hogy diák vagyok (kérdezte), adott kedvezményt.

Ez a dal annyira szép!!! Amúgy is holnapután nemzeti ünnep, magyar zenét illendő ilyenkor hallaniXD. Erről a zenekarról miért nem tudtam, pedig a 90es évek egyik legsikeresebb magyar rock zenekara volt. De akkor még javában a Rajzfilmslágerekre nyomtuk (jól van nem, de akkor még diszkózenét is tudtak csinálni).

Megígérem, hamarosan írok értelmes dolgokról is, de most nem történt semmi érdemleges. Jövő héttől igyekszem kicsit többet kikapcsolódni. Hiszen javul az idő :). Valahogy most elment a kedvem kicsit az istentisztelettől. Rossz dolog, de ez az igazság. Mostanában nagyon elhúzódó, és van pár dolog, amivel nem tudok megbarátkozni. Az az igazság, koreaiak nagyon eltúlozzák ezt az egész kereszténység-dolgot. Sok ember bekiabálja a prédikáció alatt, hogy "Ámen", mikor meghallja a Jézus vagy Isten szót. A másik, amit nem szeretek, ez a közös imádkozás bizonyos emberekért. A feszültség fokozása miatt zongorán játszanak, és hangosan imádkoznak. kiabálva, mindeki mást, sokan rángatónak. Teljesen megőrülnek. Van pár ember, akik miatt járok, de mostanában inkább ritkábban, ha jó kirándulás van vasárnap, inkább elmegyek arra.

Hétfői agypörgető -Zenevírus :)))

Végre rájöttem, hogy kell Youtube videót beszúrni ide. Ezt a zenét konkrétan nagyon bírom :))).

Igaz a pletyka...

...Moranon tényleg van egy nureongi-piac. Ma odatévedtem. Nemcsak kutyákat láttam szűk ketrecben, hanem fekete kecskéket, tyúkokat, nyulat. Megrázó volt, szegény állatok... Mindig elszomorít az ilyen :(. Nem tudom, legális-e, vagy sem ez az élőállat-piac, mindenesetre a fotó nem saját. Vígasztalásként vettem Jeju-i narancsot (Hallabong orange néven árulják, ha eljuttok egyszer Koreába, ki ne hagyjátok!!! Az egyik legjobb gyümölcs, amit valaha ettem, teljesen más, mint a közönséges narancs) és kiwit.
Várom a jövő hét szerda estét, a követségi találkozót. Úgy néz ki, nem lesz roomcheck (koleszban hála az Égnek egy héttel előtte bejelentik, ha meg lenne, kiharcolnám, hogy hozzánk korán jöjjenek). Remélem, jó lesz.
Most nincs erőm kimozdulni. Majd jövő héten. Amúgy is volt egy kis dolgom. Egyszerű ebédet ettem, kimcsi, instant, csípős ramen, és tojás. Egész jó, legalábbis ilyenkorra elég.

Nőnapra-így utólag

Ez jó :D
lány: tegnap volt nőnap. és nektek mikor van a napotok?
fiú: az év összes többi napján!
fúúúúúúúúúúúúúúúúúúú! XDDD

Szerdán magyartalálkozó, már várom. 17én lehet, mégsem megyek Maisanra. Viszont Jinhae már egyre inkább biztos. Fáj a fejem, nagyon rosszul aludtam, hülyeségeket álmodtam. :(. Tegnap megkaptam a kolitól a kajajegyeket. Az egyetemi kajáldákhoz egy rakat szürkét. A koleszos kajajegyek narancssárgák. Most már értem az előző félévben az a nagy drágítás. Írtam már róla, ledöbbentem a két stóc kajajegyen. Végülis, előnye megvan. Olcsóbban meg tudom oldani hétközben az evést, csak gyümölcsöt és joghurtot kell vennem (ezek viszont fontosak, hiszen megfogadtam, egészségesen fogok enni). Most a nashikörtére vagyok rákattanva. Lédús, és egyik boltban még megfizethető is.

Murphy

Ha valaki belezavarodik egy egyszerű számolásba, akkor olyan komplikáltan tudja magyarázni, hogy a másikat is belezavarja. Pedig egy viszonylag egyszerű egyenletről van szó... De gyakran a viszonylag egyszerű egyenletek is tökéletesen meg tudják zavarni az intelligens, értelmes embereket... Nehéz az élet :S.

Egy komor délután

Szomorú, esős, nyirkos idő van, minden olyan sötét... Ilyen időért nem volt érdemes fölkelni... Az ilyen napokban tényleg a "túlélni a mai napot" a fő cél. Nagy önuralom kell ilyen napokon, hogy rendesen tudja az ember csinálni a dolgait. Próbálom magam vigasztalni, hogy "fel a fejjel, itt a tavasz nemsokára".
Bakancslistámon három fő tétel szerepel idén tavaszra. Már annyira, de annyira várom a tavaszi virágokat, hogy nem emberi! :)
- Két hét múlva kirándulás Maisan-ra (Lőfül-hegy, híres a Buddha-temploma), és a sárgabarack-virágzás (Mae-hwa flowers) ünnep.
-Március utolsó napján Jinhae, cseresznyevirágzás-ünnep.-Ha időbe és költségekbe is belefér, Gyeonju-ba is el szeretnék jutni. Remélem, bele fog férni.
Ezen kívül számtalan hely, de majd remélem, meg fog adatni később.
Ma a menzán látszott, készülődnek valamire, választék is nagyobb volt. Gyümölcsöt is adtak. Meglepődtem, mikor egy papírt alá kellett írni. Mikor fizetni akartam, mondták, nem kell. Nem tudom, mi okból kaptuk az igyenkaját. A srácok szerint hivatalosan mától nevezték át a sulit.Nem tudom. Azt hittem, ez már ezer éve megtörtént...
Próbálok pozitív lenni, és kitartás!!! Igyekszem arra gondolni, hogy holnap már esik, és hogy hamarosan nyílnak a tavaszi virágok. Hogy torkom gyógyulóban. Hogy tavasztól kutatásomban is ígéretesen alakulhat. Hogy hamarosan szoknyát is lehet hordani. De akkor is, olyan szomorú idő van ma... :(. Sebaj, megiszom most ezt a jó kis citromos teát, és mindjárt másképp látja az ember a világot :).Nem tudom, mi van velem, de szinte csak aludni tudnék most, este fél 8kor. Honvágy manapság bár ritkább vendég nálam, mint tavaly ilyenkor. Ennek ellenére most is előfordulnak olyan napok, amikor legszívesebben bepakolnék, és gépre pattannék. Tudom, ez mással is megtörténik, aki külföldön él. Van, aki képes túltenni magát rajta, és bírja a dolgot. Jelenleg én is képes vagyok erre, futni megyek ilyenkor, vagy sétálok egy nagyot. Sajnos a kulturális különbségek okozzák a legtöbb gondot. Remélem, a követségi találkozó jó lesz. Régen beszéltem már magyarul, Skype-t leszámítva...

Egyetemi sportpálya

Ilyen volt... (sajnos szemléletesebb képet nem találtam)


...és ilyen lett. Szép, ugye? Bevonták műfűvel és újra befestették.
Bár a két kép különböző szögből készült, de azért a lényeg- a különbség - megfigyelhető. Már lehet rajta futni újra! :)

Madár

Utánanéztem kicsit a tegnap fotózott madárnak, hogy mi lehet :) Láttam, hogy énekesmadár, verébalkatú. De most kiderült: cinegeféle (Poecile varia). De az általam ismert cinkéktől különbözik. De annyira szép! Apuval nagyon szeretjük az énekesmadarakat. Ilyenkor tavasszal annyira jó kedvre tudják deríteni az embert :)