Mikor reggel Jamsil-on vártam a buszra, épp az járt az agyacskámban, hogy miért is indultam el. Szokásos kora reggeli-túra előtti fíling. Rengeteg buszt láttam, amik Yongpyeong-ra mentek, tömve voltak. Gondolom, sokan ki akarták használni a síidény utolsó napjait... De hiányzik a síelés...
Warrenék időben jöttek, de egyik csajra várni kellett kicsit. A buszon sikerült elaludnom az utolsó fél órában.
Mikor megérkeztünk, egyből feltűnt egy ázsiai fekete maci szobra.
A WC öblítő rendszere elég sajátos volt... Remélem, látszanak a vizesdézsák...
Melegnek éreztem a levegőt, áldottam az agyam, hogy kiszedtem a télikabátomból a polárpulcsi -bélést. Sőt, hamarosab a kabát is lekerült mindenkiről, hiszen elég nagy ereje volt a Napnak.
Sár sajnos volt rendesen, néhol csúszott is a terep.
Hegycsúcs:)
Lefelé menet eleinte eléggé csúszott a terep, sár és jég közösen megtették a jótékony hatásukat. Warren mondta nekünk, hogy menjünk előre. Gyorsan haladtunk, a madarak már mozogtak, és énekeltek az erdőben. Teljesen tavasz-fíling volt. A napfény is különbözött a pár hete tapasztalttól. Ez már tavaszi napsütés volt, +15 fokkal.
Valami gaz...
A kívánság-sziklálknál nem lehet megállni, hogy ne építsük tovább a kőhalmot...
Egy buddhista szentélynél értünk le.
...ahol valami jégszobor-kiállítás maradványait is meg lehetett figyelni. Sajnos idén kimaradtam belőle, de majd jövőre.
Buszra pattantunk, majd egy galbi-étterembe mentünk. Baekunsan hegy könyéke (Pocheonhoz közel van) nagyon híres a galbiról. A gabi, egyfajta pácolt marhahús, amit ott, helyben sütnek meg előttünk.
Bár elég finnyás vagyok a marha-és disznóhúsra, de ez nagyon ízlett, teljesen más kategoria volt, mint az a zsíros s**r , amit a suli menzáján adnak. Rengeteg zöldséget kaptunk side-dish-ként. Szóval jót ettünk. Végül egy kénes fürdőbe mentünk. A másik dolog, ami itt nagyon népszerű, az a kénes szauna. A náthám miatt nem akartam kipróbálni, de a banda megyőzött, hogy segít. Csak egy óránk volt, de az épp elég volt. A forró víztől megfájdult a fejem, hamar feladtam. Combom pl. vörös lett, mint a rák főve :S. De legalább a tyúkszemeknek a talpamon jót tett. Ennek ellenére ellazultam az egésztől. Hazafelé a buszon, a hangzavar ellenére megint elaludtam.
Gyorsan hazaértem, mikor visszatértünk Szöulba. Náthám sokat javult, sokkal jobban érzem magam. :)))
Warrenék időben jöttek, de egyik csajra várni kellett kicsit. A buszon sikerült elaludnom az utolsó fél órában.
Mikor megérkeztünk, egyből feltűnt egy ázsiai fekete maci szobra.
A WC öblítő rendszere elég sajátos volt... Remélem, látszanak a vizesdézsák...
Melegnek éreztem a levegőt, áldottam az agyam, hogy kiszedtem a télikabátomból a polárpulcsi -bélést. Sőt, hamarosab a kabát is lekerült mindenkiről, hiszen elég nagy ereje volt a Napnak.
Sár sajnos volt rendesen, néhol csúszott is a terep.
Hegycsúcs:)
Lefelé menet eleinte eléggé csúszott a terep, sár és jég közösen megtették a jótékony hatásukat. Warren mondta nekünk, hogy menjünk előre. Gyorsan haladtunk, a madarak már mozogtak, és énekeltek az erdőben. Teljesen tavasz-fíling volt. A napfény is különbözött a pár hete tapasztalttól. Ez már tavaszi napsütés volt, +15 fokkal.Valami gaz...
A kívánság-sziklálknál nem lehet megállni, hogy ne építsük tovább a kőhalmot...
Egy buddhista szentélynél értünk le.
...ahol valami jégszobor-kiállítás maradványait is meg lehetett figyelni. Sajnos idén kimaradtam belőle, de majd jövőre.
Buszra pattantunk, majd egy galbi-étterembe mentünk. Baekunsan hegy könyéke (Pocheonhoz közel van) nagyon híres a galbiról. A gabi, egyfajta pácolt marhahús, amit ott, helyben sütnek meg előttünk.
Bár elég finnyás vagyok a marha-és disznóhúsra, de ez nagyon ízlett, teljesen más kategoria volt, mint az a zsíros s**r , amit a suli menzáján adnak. Rengeteg zöldséget kaptunk side-dish-ként. Szóval jót ettünk. Végül egy kénes fürdőbe mentünk. A másik dolog, ami itt nagyon népszerű, az a kénes szauna. A náthám miatt nem akartam kipróbálni, de a banda megyőzött, hogy segít. Csak egy óránk volt, de az épp elég volt. A forró víztől megfájdult a fejem, hamar feladtam. Combom pl. vörös lett, mint a rák főve :S. De legalább a tyúkszemeknek a talpamon jót tett. Ennek ellenére ellazultam az egésztől. Hazafelé a buszon, a hangzavar ellenére megint elaludtam.
Gyorsan hazaértem, mikor visszatértünk Szöulba. Náthám sokat javult, sokkal jobban érzem magam. :)))
Jobbulj! :)
VálaszTörlésKöszi, már egészen jól vagyok! :)
VálaszTörlés