Végre...

Végre az alváshoz kezd hasonlítani az, amit éjjel csináltam. De kétszer felébredtem, annyira fülledtnek éreztem a szobát, hogy légkondit benyomtam. Első két éjjel hajnali 4 körül aludtam el, és reggel fél 9ig... Most már alakul:). Csak az éghajlatra való átállás macera. De sebaj, már csak pár hét :).

A koleszt is lerendeztem (változott a kolidíj és odaadtam a különbözetet). Már olyan félelmeim voltak, baj lesz belőle, de simán ment. Az igazgató emlékezett rá, és kiszámolta mennyit kell még adnom, egyből odaadtam neki.

A felvevendő tantárgyaimról hamarosan meginterjúvolom a főnökömet. A második félév óta ez megy: kértdeztük, mindig azt mondta: most a kutatásra kell koncentrálnotok, egy tárgy elég. Aztán talált még egy dolgot, ami hasznos lehet-"vegyétek fel" :))). Bár a múlt félévi egyik kurzussal nagyon melléfogott! Nem baj, a krediteim nagy része megvan, nem kell sok:).

Az érkezést kísérő sokk elmúlt, honvágy sincsen. Ősszel nem is nagyon várható, max chuseok-kor. (most szeptember elején lesz, holdnaptárat követi, mint a legtöbb ázsiai ünnep).

Nem is olyan szörnyű dolog a kimcsi?

Egyik szobatársam megkóstoltatott velem valami a csülökre emlékeztető izét. Persze vettem belőle pár falatot, de nem igazán jött be (utálok este enni, ritka eset). Bár a hozzáadott szójaszósz nem volt rossz :). De nem is ez a lényeg. Kimcsi is volt hozzá, amitől mindig ódzkodtam. Kerültem, mint ördög a szentelt vizet... Most meg, megkóstoltam, hogy "isten neki", és nem is szörnyű. Lehet, hogy ez is bizonyíték, hogy alkalmazkodtam a csípős dolgokhoz? Tény, (szinte) először ettem kimcsit, mióta Koreában vagyok. Tudom, szégyen egyesek szerint. Adaptáció, hogy már magamtól választom a csilipaprikával ízesített menüket? Most már ebédre mertem csípős polipot enni... ("nagyon erős"-mondta egyik kolléganőm, bár igaza volt, de lement).

A kimcsi le fog kerülni a tiltólistáról? Hát, majd kiderül! A gimbap -egyes fajtái-is már úgy néz ki, ki lettek húzva onnan. Mióta túrázok, és körbe szokták kínálgatni, rájöttem, nem is rossz. Annyira, hogy a múlt hetire már én is felszerelkeztem gimbappal...
Van rajta még pár dolog, de örülök, hogy nem vált be egyik ismerősöm baljóslata: miszerint rá fogok szokni a Mekire, vagy egyéb gyorskajáldára... Hát nem jött be. Nem is hiszem, hogy valaha ez lesz. A gyorskaja rendszeres evése ugyanis nálam tiltólistás szokás. Bár hétévégén, ha tanulok, megesik, hogy ebéd helyett mogyorót eszem. (gyerekkoromban nasinak számított, most meg ebéd???) Belefér... Földimogyoró végül is egészséges, ha nem sós.