2016. szeptember 5., hétfő

DMZ félmaraton, mint mindig

Most azt hiszem, visszaállították a DMZ maratonnál majdnem az egész régi kurzust, ami szerintem sokkal jobb. Tavaly nem tetszett annyira. A Drangon Hill-ben aludtunk, mivel az közel volt a kiinduló ponthoz. A külső medencék most javítás alatt voltak. Úszni szívesen úsztam volna, de fürdőruhát otthon felejtettük (én majdnem a futónacimat is...). Én személy szerint nem bírom a forró vizet sokáig :(. Viszont találtunk egy viszonylag csendes nyugodt és nem dögmeleg helyiséget, ahol pihenni is tudtunk.  A hóemberekre viszont nem szabadott többé ráülni.
 Reggel korán volt a találkozó, indultunk is időben. A rajtszámok miatt izgultam, de szerencsére megkaptuk útközben. Aludni képtelen voltam útközben, sajnos. Időben megérkeztünk Cheorwon-ba.
 A versenyen sem voltam igazán formában, de sajnos fülledt volt az idő, én sem pihentem ki magam teljesen. Futni tudtam rendesen, és próbáltam nyugodt tempóban menni, de ha az ember félmaratont fut, akkor rajta van a nyomás. Meg igazán nem is edzettem szigorúan (nem keresek bűnbakokat), de nem lustultam el. Ami problémát okozott, a hogy sok folyadékot veszítette. Vedeltem a vizet, mint a kacsa, mégis hamar dehidrálódtam. Meg állítólag túlhevültem, mivel futás után folyamatosan fáradtnak éreztem magam. Vedeltem a vizet, hogy valahogy kibírjam.  Alig vártam, hogy induljunk haza. 1:55-öt futottam, a korábban érkezők közé tartoztam a félmaratonos csajok között, de nem voltam elégedett, mivel régebben sokkal jobbakat teljesítettem. Tudom, nem szabad ezen görcsölni, főleg nem most. (Már nem vagyunk általános iskolások/gimisek, mikor a suliban azt nézi mindenki, hol szúrjuk el a dolgokat) Azért jó volt szaladni egyet :) :). Mások is panaszkodtak arra, hogy a vége felé "meghaltak". Azért még korai lett volna a teljes maraton most :).

Amúgy kaptunk kupont a verseny szervezőitől, amit be lehetett váltani kajára, piára (és nőkre, tudom, szakállas poén). Mi vettünk áfonyát többek közt, elég nagy dobozzal.
A futóklub emberei sütöttek hotdogot és hamburgert a bandának :)
 A folyópartra le lehetett menni. Itt raftingoltunk kb. két éve.

Örültem, mikor beérkezett az utolsó futó, és aludtam is valamennyit a buszon. Hosszas buszozás-metrózás után már beütött a rendeskaja-hiány (minőségi éhezés?), és indiai kajával jutalmaztuk meg magunkat :).  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése