2013. szeptember 21., szombat

Távol a civilizációtól: Gureopdo sziget, 1. rész


Pénteken nem tudtam aludni. Lehet, amiatt, mivel kicsit "rosszul" ettem előző nap, ami megzavarta a gyomrom. Emellett ideges is voltam, mivel fél nyolcra Incheonba kellett érnem. Az első-fél hatos metrót el kellett érnem. Ötkor el is indultam. Még teljesen sötét volt, a telihold szépen világított. Vonatra szálltam, simán ki is értem, de őrült hosszú volt az út. Dongincheon megállónál találkoztunk, ott taxit fogtunk a kikötőbe. Egyik csak elkésett, állítólag rossz helyre ment, szóval ő egy későbbi hajóval jött. Szerencséje volt, mivel átszállással mentünk, és elérte a csatlakozást.
Elsőként tehát Deokjeok-do szigetre mentünk, ezzel a szárnyashajó-szerűséggel, egy óra alatt megérkeztünk. Elég gyorsan ment, kicsit "lötyögött is"...
Sajnos kevés "teraszrésze" volt a hajónak, és a legtöbb ember amiatt ment ki oda, hogy füstölje a bűzrudat... blee... Szabad hely nem volt, emiatt a földre telepedtünk le.
 Kicsit elaludtam, arra ébredtem, hogy megérkeztünk Deokjeok-do szigetre. Ez a sziget elég nagy, és tuti klassz túraútvonalak vannak itt! Ez körül van több, kisebb sziget, többek közt Gureopdo is, ami a mi célunk volt.
 Tuti klassz túraútvonalak vannak errefelé is. Kár, hogy nem volt időnk körülnézni...
Indult a komp Gureopdo-ra, két órás volt a hajóút. Gyönyörű szigeteket láttunk, kellemes idő volt. Ha meguntuk a bámészkodást, bemehettünk a kabinba pihenni. A padlón elheveredve. Itt is aludtam egy kicsit, nagyon jól esett...
 Megérkezésünk után teherautós ürgék vártak az emberekre. Egy fószer ("maffia"-ahogy magunk közt hívtuk) állandóan zaklatott minket, fizetni kellett neki "szigethasználati díjat". Nem érdekelte, hogy mi gyalog mentünk, meg hogy nem fogunk szemetelni. Gáz volt az ürge, szívesen lecsaptam volna... Legalább háromszor-négyszer zaklatott minket, túrázási tanácsokkal meg egyebekkel.
Megérkeztünk egy gyönyörű tengerpartra, ott pihentünk, kajáltunk.
 Hamarosan indultunk föl a dombokra, a kemping-helyekre,,,
 Ez a magas fűféle mindenhol nőtt...
 Szép kilátás nyílt a dombokról...
A sziget másik felében letáboroztunk...
 Nem volt zsúfolt a terep, de azért jöttek turisták...
 Örülünk a fejünknek, hogy épségben megérkeztünk :) :).
Rengeteg fényes rózsabogarat láttunk: folyamatosan ránk szálltak ezek a dögök!!!! hehe
 A tenger...
 
 Ezek után nézelődtünk egy kicsit, rőzsét gyűjtöttünk, majd elkezdtünk főzni. Spagettit gyártottunk, illetve virslit sütöttünk. Az utóbbit főleg én... Élveztem  a dolgot. Nem is annyira a kaját, hanem inkább azt, hogy természetben vagyunk, távol Szöultól.Hogy jó a társaság, és hogy együtt főzünk. Iszonyat jó ez a hangulat... Ilyenkor jól esnek azon kaják, amiket amúgy hétköznap nem  szoktam enni. A sült virsli, mustár nélkül is. A sajt nélküli spagetti... A mályvacukor, amit tűzön sütünk meg.
 Naplemente.
 Miután lement a nap, páran visszamentünk a tengerpartra. Egyrészt, a szemetet akartuk a gyűjtőhelyre vinni, másrészt, még nem voltunk álmosak. Szép telihold volt. Egy szarvascsorda is megjelent (sok szarvas él a szigeten)... A visszaút kicsit érdekes volt, mivel többen felöntöttek kicsit a garatra. Én nem, becsszó! Amúgy rengeteg szúnyog volt a tengerparton, a lámpafényhez közel. Teli vagyok megint csípéssel!!! Szerencsére épségben visszaértünk. Útközben a fiúk kitalálták, megijesztik a mögöttünk menő csajokat. Sikertelen volt az akció... Előre mentem, a Fear of the Dark című dal járt agyacskámban. De nem féltem, sőt, élveztem, hogy csak én vagyok, és a természet. Élveztem a teliholdat, a tücsökzenét, illetve a tengerzúgást. Ilyenkor elfejetem, hogy rossz dolgok is vannak a világon... Ezek nagyon fel tudják tölteni az embert :).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése