Magyartalálkozó

Idén sem maradt ki :). Tegnap akartam írni beszámolót, de sajnos valami hiba folytán elveszett a szöveg :(.  Persze ez nekem kihagyhatatlan dolog, amikor csak tudok, mindig elmegyek erre a találkozóra. Eddig mindig meg tudtam oldani. Ezúttal ismét a Rezidencián rendezték, hasonlóan mint 2010-ben és 2011-ben. 2012-től 2014-ig a Nagykövetségen volt, mivel ott is berendeztek egy erre alkalmas helyiséget.
A kokárdát idén elfelejtettem. Vagy elveszhetett a szeptemberi költözködés során, vagy abban a táskában lehet, amit pont nem néztem. "Szerencsére" nem voltam egyedül a problémával, és mivel idén is számoltak az új emberekkel, illetve a nemzeti szalagok hiányával, a Nagykövet Úr és családja idén is kikészítették a kokárdás kosarat a bejárathoz közel, és  mindenki vehetett belőle (meg is tarthattuk :) ). Sokan voltunk idén is, ennek ellenére elég családias volt a hangulat. Most is sok ismerős jelent meg, de új honfitárs is jött, mindenki nagyon aranyos, közvetlen volt.
A Nagykövet Úr köszöntött minket.

Hamarosan következett a kaja, idén is kitettek magukért. Idén a magyaros fogások kaptak főszerepet, és minden nagyon finom volt. Volt székelykáposzta, amit sosem szerettem (Anyu nagy bánatára, bár a kelkáposztát szere(t)tem), de itt nagyon jól megcsinálták. Ezen kívül ehettünk lecsót, baconos csirkét, hortobágyi  húsos palacsinta (azt nem kóstoltam, mivel arra nem volt kapacitás).

Most Anyu büszke lenne rám, mivel megettem a székely káposztát :).

A koreai szakos magyar diáklányokkal örülünk a vacsinak :). 

Ezen kívül többféle magyaros édesség közül válogathattunk. A gesztenyepürének nagyon örültem. Ezen kívül volt Kossuth kifli (Néném nagyon jól csinálja, de itt is finom volt), Rákóczi túrós.

Emellett kürtős kalácsot is készült, meglepetés gyanánt. Mivel az frissen jó, emiatt helybe sütötték a szlovák (?) konyhaművészek. Teljesen más volt itt kürtős kalácsot enni, mint otthon, vagy Erdélyben, de jó volt megkóstolni. Régen ettem már ilyent (talán utoljára egyetemista koromban?).

Az ifjúság... A gyerekek is remélem, élvezték a találkozót.

Szóval jól éreztem magam idén is. Köszönet a szervezésért, a nagyszerű kajákért, és a kokárdáért (ismételten :) ). Eldumáltuk az időt, nagyon gyorsan elszaladt ez a pár óra. Már fél 10 volt, mikor szedelőzködtünk, és indultunk hazafelé. Jó érzés volt a metrón is (mivel pár megállót együtt mentünk) magyarul dumálni úgy, hogy senki nem értette :).