"Az olvadás"

Annyira örülök, hogy hamarosan itt a tavasz :) :). Vicces volt reggel úgy elindulni, hogy kesztyű, széldzseki és pulcsi kellett, napközben meg egy szál vékonyabb hosszú ujjú felső is elég volt (bizonyos emberek térdnadrágban és pólóban nyomták, én arra még nem mertem vállalkozni). Közben meg még volt hó és jég a terepen, sok helyen óvatosan tudtunk menni, mivel csúszott a terep. Többen is eltaknyoltak néha... Ennek ellenére gyönyörű idő volt ma, a Baekundae-n (eről már többször beszéltem, Bukhansan NP híres, és nagyon zsúfolt hegycsúcsa) tömegnyomor volt. Egyik ponton vigyáznom kellett, mert egy ajumma a túrabotjával majdnem ki akarta szúrni az ember szemét... A hegyről lefelé menet még elég sok hó volt a terepen, de már elég latyakos hóról volt szó, amivel hógolyózni sem lett volna kedvem :).
Vadkacsák a patakban :).  

A Buddha szentély előtt, a lámpásokkal a háttérben.A szentély előtt és a szentélyben is van egy -egy dagi és mosolygós Buddha, aki  a csajok szerint aranyos, mivel látszik rajta, hogy boldog. Állítólag Kínából vették át a dagi Buddhákat. A hasukat kell megsimogatni, mivel állítólag szerencsét hoz. 

Az ökörködés az megy :).

Sok kicsi Buddha. Állítólag ezen kicsi szobrokat az elhunyt szerzetesek emlékére készítették, mivel a kis Buddhákon volt 1-1 név.

Kéznyomok a hóban

Gyorsan haladtunk, a tömeg ellenére gyorsan felértünk a csúcsra. Volt egy kis köd, de gyönyörű napos idő volt. A csúcsnál kicsit fújt a szél. Felfelé menet összefutottam egy régi kedves ismerőssel, akivel váltottunk pár szót. Imádom az ilyen véletlen találkozásokat régi haverokkal.

Madarak vidáman röpködtek-csicseregtek. Én szerencsés voltam most: sikerrel le tudtam őket fotózni, de volt, akinek ez nem sikerült.

Napozás a kövön. Ezt nem mertem bevállalni.

Olvadozik a jég :). Már mindenhol.