Nemrég kaptunk a munkahelyemen új gépet, amin angol billentyűzet van. Megvan még a magyar billentyűzetem, de valahogy nincs kedvem váltogatni a kettőt, emiatt van az, hogy először csak képeket töltök fel, a
szöveggel pedig néha kések.
Szerencsére jobban vagyok, állítólag "emberibb formám van"-legalábbis Családom szerint, mikor tegnap este beszéltünk. Enni már tudok, bár még mindig undort váltanak ki bizonyos szagok, illetve ételek (főleg az olajos-zsírban sült dolgok). Nem tudom, mi volt rossz... A csirke, a hal (amiket ettem), vagy futás közben a levegő? A fagylalt tuti nem lehetett... Persze, én is elkövettem azt a bizonyos baklövést, hogy összeettem mindenféle s**rságot futás után, amit nem szabadott volna. Tegnap délután szerencsére jobban lettem, és el tudtam sétálni a gyülekezetbe, ha el is késtem... De legalább jobban lettem, az is nagy szó volt, és már visszanyertem annyira az életerőm, hogy kimenjek a szabad levegőre :) :). Jól is tettem, mert egy rég nem látott barátom is ott volt, akivel jót dumáltunk :). Ma reggel kicsit
kocogtam is, enni is bírok, sőt, még órámat is meg tudtam tartani. Csak még kicsit gyenge vagyok, de lesz ez jobb is :). Fura, hogy idén ez már a harmadik ilyenem... Nem értem magamat, komolyan, eddig nagyon ritkán fordult elő velem, hogy baj lett volna az emésztésemmel.
Most megint rákaptam a görögdinnyére :). Imádom, meglepően finom, ahhoz képest, hogy nagy nagy eséllyel üvegházban termelt. Vagy épp annyira vágyódom valami lédús gyümire, hogy a (nagy eséllyel üvegházi) görögdinnye is felértékelődik számomra? A nyár a legtöbb magyar gyereknek, többek közt nekem is, a görögdinnye-szezont jelentette, mikor autósok járták a falut, és árulták a ezt a gyümölcsöt. A mi vidékünkön nem nagyon volt jellemző, mivel nálunk nem olyan a talaj. Koreában is jelen vannak a teherautós-árusok, akik gyakran töredéke pénzért árulják a gyümölcsöt, mint amennyiért a boltokban árulják. A piacokon mellett is érdemes nézelődni, ha az ember olcsó(bb) gyümölcsre vágyik.
Mostanában sokat agyalok... Rengeteg barátom hiányzik, bár sok ember itt van, és érzem, kedvelnek, még mindig nincs az önbizalmam rendben. Próbálom helyrerázni, felépíteni, hiszen tudom, hogyha az rendben van, akkor bármi lehetséges. Írom a cikkeket, oktatok, próbálok helyt állni. Emellett igyekszem időt szakítani olyan dolgokra is, amiket szeretek. Ha fáradt vagyok, rajzolni-festeni van kedvem, akkor igyekszem megtenni. A futást sem fogom elhanyagolni, de a nyári versenyeken inkább a túlélésre hajtok :). A Chuncheon Marathon ősszel viszont fix, hogy meglesz :) :). Emellett a költözésen is agyalok, tegnap esett le tényleg-egy beteg nap kellett hozzá-hogy én innen el szeretnék menni kicsit jobb helyre, nyár végén, talán a visszautam után... Még nem tudom, hogyan-miképp, de majd eldől a közeljövőben.
szöveggel pedig néha kések.
Szerencsére jobban vagyok, állítólag "emberibb formám van"-legalábbis Családom szerint, mikor tegnap este beszéltünk. Enni már tudok, bár még mindig undort váltanak ki bizonyos szagok, illetve ételek (főleg az olajos-zsírban sült dolgok). Nem tudom, mi volt rossz... A csirke, a hal (amiket ettem), vagy futás közben a levegő? A fagylalt tuti nem lehetett... Persze, én is elkövettem azt a bizonyos baklövést, hogy összeettem mindenféle s**rságot futás után, amit nem szabadott volna. Tegnap délután szerencsére jobban lettem, és el tudtam sétálni a gyülekezetbe, ha el is késtem... De legalább jobban lettem, az is nagy szó volt, és már visszanyertem annyira az életerőm, hogy kimenjek a szabad levegőre :) :). Jól is tettem, mert egy rég nem látott barátom is ott volt, akivel jót dumáltunk :). Ma reggel kicsit
kocogtam is, enni is bírok, sőt, még órámat is meg tudtam tartani. Csak még kicsit gyenge vagyok, de lesz ez jobb is :). Fura, hogy idén ez már a harmadik ilyenem... Nem értem magamat, komolyan, eddig nagyon ritkán fordult elő velem, hogy baj lett volna az emésztésemmel.
Most megint rákaptam a görögdinnyére :). Imádom, meglepően finom, ahhoz képest, hogy nagy nagy eséllyel üvegházban termelt. Vagy épp annyira vágyódom valami lédús gyümire, hogy a (nagy eséllyel üvegházi) görögdinnye is felértékelődik számomra? A nyár a legtöbb magyar gyereknek, többek közt nekem is, a görögdinnye-szezont jelentette, mikor autósok járták a falut, és árulták a ezt a gyümölcsöt. A mi vidékünkön nem nagyon volt jellemző, mivel nálunk nem olyan a talaj. Koreában is jelen vannak a teherautós-árusok, akik gyakran töredéke pénzért árulják a gyümölcsöt, mint amennyiért a boltokban árulják. A piacokon mellett is érdemes nézelődni, ha az ember olcsó(bb) gyümölcsre vágyik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése