Végre, ismét. Reggel még láttam futás közben a fogyó hold fényét, mikor laborba mentem, még teljesen tiszta volt az ég. 11körül kinéztem, esett a hó. Megjött a tényleges első hó Szöulba/Bundangba. Annyi dolgom lenne, mégis olyan jó kinézni az ablakon. Fotók később! Igyekszem kiélvezni a telet is. Nem tehetek róla, az ősz és a tél az én évaszakom. Este pedig futok egy nagyot a friss hóban. Idén, először!
Tudom, Családom nehezen érti azt a gyerekes örömet -bevallom, én sem mindig értem önmagam -mikor havazik. Dehát Connie-nak igaza van, "addig vagy fiatal, míg örülsz a hónak". Neki adok igazat. Még a hólapátolást is bevállalnám! :)
Gyönyörű nap, attól függetlenül, hogy ebédnél végig szemmel verésben részesítettem egy kiscsajt, aki a közelünkban ült, és olyan nyivákolva beszélt, hogy az már felért egy harmadik világháborúval... Ok, csak viccelek, de tényleg idegesítő.Akárcsak a sokat emlegetett orrszívás. Télen egyre többen csinálják. UNDORÍTÓ!!! Másik, ami diszlák, egyik szobatársam mobiljának ébresztőhangja. Betett egy nyálgép koreai dalt. Jujj... Ilyenkor sajnálom, hogy még nincs menő kütyüm. Beállítanám rajta egy Three Days Grace, Skillet -dalt (vagy akármilyen IGAZI ROCKZENÉT)! Nem tudom, néha röhögőgörcsöm van, ha rágondolok, egy átlag koreai(csaj) mit szólna, ha hallanáezeket. Ok, nem leszek szadista! Csak a k-pop (bubble gum pop...) annyira nem az én zeném :). Bár már ellenpélda is volt, mikor egy koreai csaj elvitt minket az állomásig, és meghallottam többek közt a Masters of Puppets-es illetve a Youth Gone Wild -ot a zenei repertoárjában:). Ok, mindenkinek joga van megválasztani a zenei ízlését! :).
Elmentem gyümölcsöt venni. Élveztem a havat. Egy amerikai lány sétált velem szembe, és leszólított: "Ez nem annyira mulatságos", Már annyira szeretnék végére járni az írásaimnak... Komolyan mondom, már jó lenne látni a fényt az alagút végén. Tudom, most tényleg nem szabad elcsüggednem, mivel itt a tél, itt vannak az új projektek, feladatok. Ez az időszak talán sorsdöntő lehet. Reméljük. Szeretnék végezni nyáron.
Tudom, Családom nehezen érti azt a gyerekes örömet -bevallom, én sem mindig értem önmagam -mikor havazik. Dehát Connie-nak igaza van, "addig vagy fiatal, míg örülsz a hónak". Neki adok igazat. Még a hólapátolást is bevállalnám! :)
Gyönyörű nap, attól függetlenül, hogy ebédnél végig szemmel verésben részesítettem egy kiscsajt, aki a közelünkban ült, és olyan nyivákolva beszélt, hogy az már felért egy harmadik világháborúval... Ok, csak viccelek, de tényleg idegesítő.Akárcsak a sokat emlegetett orrszívás. Télen egyre többen csinálják. UNDORÍTÓ!!! Másik, ami diszlák, egyik szobatársam mobiljának ébresztőhangja. Betett egy nyálgép koreai dalt. Jujj... Ilyenkor sajnálom, hogy még nincs menő kütyüm. Beállítanám rajta egy Three Days Grace, Skillet -dalt (vagy akármilyen IGAZI ROCKZENÉT)! Nem tudom, néha röhögőgörcsöm van, ha rágondolok, egy átlag koreai(csaj) mit szólna, ha hallanáezeket. Ok, nem leszek szadista! Csak a k-pop (bubble gum pop...) annyira nem az én zeném :). Bár már ellenpélda is volt, mikor egy koreai csaj elvitt minket az állomásig, és meghallottam többek közt a Masters of Puppets-es illetve a Youth Gone Wild -ot a zenei repertoárjában:). Ok, mindenkinek joga van megválasztani a zenei ízlését! :).
Elmentem gyümölcsöt venni. Élveztem a havat. Egy amerikai lány sétált velem szembe, és leszólított: "Ez nem annyira mulatságos", Már annyira szeretnék végére járni az írásaimnak... Komolyan mondom, már jó lenne látni a fényt az alagút végén. Tudom, most tényleg nem szabad elcsüggednem, mivel itt a tél, itt vannak az új projektek, feladatok. Ez az időszak talán sorsdöntő lehet. Reméljük. Szeretnék végezni nyáron.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése