Ma olvastam egy érdekes cikket az elektronikai kütyüktől való függésről. Elszomorító. Való igaz, itt, Koreában elég nagy a "mobilfüggők" aránya. Sok kisiskolás, ovis gyereket láttam a metrón, utcán, a smart-phone-ját bújva. Mielőtt augusztusban utaztam haza, Connie-val elmentünk kajálni, az étteremben is volt hasonló tapasztalatom. Egy kissrác szülei iPad-ján nézett valami gagyi rajzfilmet, Elég hangosan, engem kifejezetten idegesített. Gyakran hallom-és látom, hogy baráti társaságok a kajáldában, kávézóban, ahelyett, hogy dumálnának, a kütyüjüket nyomogatják. Szerintem irritáló, mivel ha az ember, ha a haverjaival találkozik, akkor rájuk figyeljen!
Nekem nincs egyelőre smart phone-m. A fő ok, hogy fölöslegesnek tartom. Tudom, néha jó, ha meg tudunk nézni egy fontos emailt, ha nem vagyunk netközelben. De sajnos nagyon addiktívak. Hamar függővé válik az ember. Én pl. jelenleg büszke vagyok arra, hogyha elmegyek túrázni, egy napra, vagy hétvégére, kibírom net nélkül. Két hétig is kibírnám, megfelelő társaság, jó "buli" esetén (tudom, ősember vagyok:), de túráztam párszor nomád körülmények között). Mert csakis a túrára, az emberekre, a haverokra, barátokra figyelek. Ez pedig feltölt. Egyszer olvastam: "Sometimes you have to disconnect to real connect" -azaz az igazi kapcsolatokhoz néha el kell szakadni néha a netről. Szerencsére ismerőseim is így vannak vele. (A belinkelt dal is kicsit ezt sugallja. Pamkutyától a "Ne fészbúkozzál"-t nem mertem! :) )
Mikor gyerek voltam, még nem voltak ezek az elektronikai kütyük. Mi még olvastunk, játszottunk. Ez jelentette a gyerekkoromat. Kamaszként ismerkedtem meg a játékprogramokkal. De akkor is, nem ment a tanulás, (később) a sport rovására. Néha játszottam ilyenekkel, de a futás, a (már örök vadászmezőkre távozott) kutyám megdögönyözése, az olvasás stb. még mindig fontos volt nekem. Persze Családom sem akarta, hogy a TV vagy a játékprogramok rabja legyek. Szerencsére :).
Persze a munkám is internethez kötött, illetve azért én is lelkesen használom a facebookot (képeim feltöltése főleg), youtube-t (zenehallgatás) hétköznap. DE nem hétvégén, túra közben. Kicsit kiakadtam azon a dolgon, hogy a 11 éves kislány ideges lesz, ha lemerülni készül a mobilja, vagy nem rendesen elérhető a wifi. Sajnos ezek a dolgok beteggé is tehetik az embert. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a "szociális élet halálát" jelentik. Viszont ami rosszabb: A függők nem alszanak rendesen, idegesek lesznek. Rosszabb esetben nem esznek (vagy a gép előtt zabálják a gyorskaját), WC-re sem mennek, (Ha valaki látta az SP azon epizódját, mikor a gyerekek a World of Warcraft-tal játszanak, akkor az is kiválóan tökrözi...) annyira belemerültek a játékba, Vagy a belinkelt cikk írja, hogy szülők annyira belemerültek ezekbe a játékokba, hogy a gyereküket sem látták el rendesen. A kicsi meghalt... Szomorú dolgok ezek... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése