Megint vizsgák és egyebek

Közeleg a vizsgaidőszak.... Nemááá! Tuti menni fog, de a hétvége nagy része megint laborfogság. Meg egyéb adminisztrációs dolgok, kísérlet, miegymás...
Tanulós kép, ezért megérdemeltem volna a dekapitációt :D!

Néhány fotó:
Ez a Seongnam szélén található Good Shepherd Church, aminek nemzetközi istentisztletére én is járok néha. Jó a társaság, és totál más a hangulata, mint amit egy konzervatív európai keresztény megszokott. Nem is vagyok az, bár nagyon fiatalosnak érződik a szertartás, ennek ellenére minden korosztály képviseli megát.
Ez a videó sokat elmond :D. Az elején az éneklések könnyűzenei koncert fílingje :D.



Barackvirág:))) Akárcsak otthon :))).

És magnóliafa:
És egy régi haver, Ramesh:). Osztálytársak voltunk, de februárban végzett, és egyelőre nem ment doktorizni az egyetemre, hanem Szöulban dolgozik. Amúgy a kezemben lévő virágot a templomban kaptam, minden külföldi kapott most, valami "beavatási szertatárás" miatt. Nincs "fű alatt" herceg, arról írnék :D! Amúgy mű, de valami gumiszerű anyagból készült.
Szóval káosz, néha túl sok, de remélem egyszer csak kitisztul az ég. Próbálok optimista lenni, hinni benne. Féleértés ne essék, nincsenek súlyos gondok, csak néhány nyitott kérdés. Csak annyira eltörpülnek, ha hallok egy súlyos betegségről, ha látom a japánokat jelenleg... Költői kérdés: Ilyenkor miért tűnik az ember egy elkényeztetett plázacicának (mármint pl. a japánok szemszögéből), aki azon nyavalyog, hogy letört az új műkörme?

Üzenet haza, mindenkinek, aki közel áll hozzám

Hiányoztok nagyon mindannyian! Szeretlek Benneteket, és júliusban jönni fogok majd! Igyekszem kitartani, erős lenni addig! Kerülni fogom a gödröket, remélem, sikerülni fog.
Igyekszem erősnek lenni, és vinni ezt a keresztet, mégha nehéz is!

Ez nagyon tetszett:


A tanulság:
Semmi sem történik az életben véletlenül!
Sokszor szeretnénk az életben megszabadulni a keresztjeinktől!
De mindenre van egy kérdés "miért?" és "minek?"...
A jó Isten soha nem ad olyan terheket a vállunkra, amelyeket nem bírunk elviselni....

Hogy jutottam át a "Tű fokán"? -Mint a mókus fenn a fán!!! -Palbongsan

A cím ne tévesszen meg senkit, nem barlangászásról mesélek, hanem egy jó kis túráról, Palbongsan hegyre. Ez a hegy közel van relatíve Szöulhoz, egy-másfél óra buszút (Jamsilról) és a a nevéből is adódik 8 csúcsa van.
A haverok, jó ismerősök pozitívan hatnak az ember hangulatára, állapítottam meg immár sokadjára, mikor CC-be és Danae-be botlottam bele a zöld metrón. De a busznál is sokan voltak, akiknek nagyon örültem. A társaság amúgy most klassz volt, sok európai, németek, akikkel sikerrel dumáltam, bár az angolra átváltás -reflexet nem tudtam kikapcsolni. Magyar és angol esetén ez a váltás simán ment, de némettel még nem megy, pedig fel tudom eleveníteni, csakhát angolra nagyon hasonló nyelv... Bevallom, álmos voltam, mikor kiléptem a koleszból, és metróra szálltam.
Megérkezés, némi torna:)))
A hegy, a nyolc csúccsal :))). Amúgy húzósabb a vártnál, de nekem nagyon is tetszett.
Pééééniiiisz! Nemcsak Lovelandban!!!
A hídon rengeteg szélforgó díszelgett:
Fel!

Bevallom, ez nekem eleinte nyögvenyelősen ment, de sikerrel átlendültem a holtponton, onnantól kezdve élveztem a gyaloglást! Tudom, ezen mondatot már ezerszer leírtam, de rám ez igaz. Ilbongot- első csúcsot megkerültük, mivel nem találtuk az utat. A sziklákon meg kevesen vállalkoztak a feljutásra.
Ibongra (2. csúcs) felértünk, ami nagyon is szép volt, egy menedékház-szerűséggel:
A rendes turisták ginzeng-itallal kínáltak minket, mivel egészséges. Hát a vírusokat és bacikat megértem, ha menekülnek a keserű íz elől :D Háttérben a Sambong (3. csúcs)
Aztán kaja, egyik srác valami hússal kínálta a bandát. Saját bevallása szerint kutyhús (bakker, mondhatta volna előbb is, mivel megkóstoltam én is), de én ezt nem hittem el, hiszen kutyahúst nem lehet csak úgy kapni. Mindegy, biztos ami biztos, nem vettem belőle többet. Később valami gyümülcsöt adott körbe, és "Eva, ez nem kutya" -viccelődött velem :))). Mindegy, én nem hittem el teljesen, de ezzel nem voltam egyedül.

Ha mégis az volt, kárpótlásként itt a somvirág, aminek angol neve "dogberry", azaz kutyabogyó. :))).
Sambong (3. csúcs), kilátás.

Na akkor most jött a "tűfoka", azaz Sabong (4. csúcs). Tumultus volt, amit nem értettem. Nagy nehezen odaértünk, rájöttem, mi a gond. Egy kis lyukon kellett átmásznink. Aggódtam, hogy ez nem fog menni, de nálam erőtelsebb emberek is átjutottak rajtam.
Várakozunk...
Háát...
Megkönnyebbülve fotózom, én már átjutottam, sokan szurkoltak :D. Egy biztos: egy ilyen lyuk esetén örülök, hogy nem vagyok túlsúlyos!
És miért írtam erre, hogy "Tű foka?". Mivel kicsi lyuk volt, amin ki kellett másznunk. De van ennek egy másik oka. A Budai -hegységben van egy szép kis barlang,(Szemlői -hegyi barlang) aminek van egy terme, amin volt egy kis lyuk, mint természetes bejárat. És azt a termet arról a barlangász-nőről nevezték el (Keszlerné Szekula Mária), aki először bejutott. Ezen lyukat " Tű fokának" hívták, nekem nagyon tetszett, mikor több, mint 10 éve megnéztük, egy családi kirándulás során.
Egy fotó róla:
Obong (5. csúcs) tetején. Dobongsannnak is van azonos-nevű csúcsa, de nem összekeverni!!!
Mindennapi örömök: Csütörtökön meséltem a futás során utamba keveredett mókusról, és hogy nem volt nálam kamera. Hát, most jókor voltam jó helyen, volt is nálam gép, a mókus is el volt foglalva valami fényes kütyüvel, így el tudtam készíteni róla a vágyott képet! Hát nem aranyos???

Jukbong (6. csúcs), további mókusokkal! :D
Fel Csilbongra! (7. csúcs)
... ahonnan szintén csodálatos volt a kilátás.
Tudom, ez giccses kissé, de nekem nagyon tetszik! Azáleabokrok itt sem hiányoztak!
Útban a 8. csúcs, Palbong felé, hidak, itt limbóhintó-üzemmódra kellett kapcsolnunk, ezen fa miatt :D!
És véégre, ezt is mégértük, Palbong tetején!!!Nagy öröm volt felérni!
Ezek után meredek lejtőn mentünk le, a folyó felé!
Függőhíd:)))
Sokak a folyón is megpróbáltak átkelni, azaz át is keltek:) Nekem a nem ért meg egy torokgyuszit, akármennyire szép idő volt...
Mr. Kim, aki ezt a klassz kis túrát szervezte!
Leérve: Pózoljunk egy kicsit a fallikus szimbólumokkal!:D

Kajálás a túra után, makgoli, pajeon, csialeves, kinek mi...
Halleves, nem magyar halászlé! De azért csípett, mikor kóstoltam.


És utána játék, olyan, mint a röpi, csak lábbal kell rúgni a labdát. Nekem nem ment, még sosem játszottam ilyent...
Ezt a szép virágot teszem be, mint búcsúképet. Nagyon szép nap volt, és gyorsan vissza is jutottunk Szöulba! És egy kellemetlen élmény: utolsó 10 percben a függöny 2 redője közt észrevettem hogy valki egy ocsmány kiköpött rágót ragasztott oda... Azt hittem, ott hányom el magam.... Még mázli, hogy az utsó 10 percben volt...

Gondolatok az édesburgonya és durrantott tojás mellé

Való világ... Nem nézem, de olvasom az otthoni hírket, és minden második arról szól, hogy a villában milyen belhé volt, ki kivel jött össze, ki hogy rúgott be. Elég primitív alakoknak látszank, de az is lehet, hogy forgatókönyv szerint csinálják. A legutóbbi párbajt megbundázták, hogy a balhésabb csaj jusson vissza. Hát cirkusz és kenyér, ez kell a népnek, jól megmondta Augustus császár... Végülis, röhöghetek egy jót a híreken!
Nem tudtam ellenállni, csináltam egy képmontázst a Való Világ két "színes" egyéniségéről :D! Nem tudom, valahogy idevág. :))) Ugyanis az egész banda elég sokat vedel, hisz ingyenpia, ingyenkaja, mindent az ülőgumóik alá raknak, hogy csinálják a botrányt...

Bár, ha belgondolunk, a bezártság nem tudni, mit hoz ki egy emberből. Összezárva tizen-valahány másikkal, kis helyen, még ha luxuskörülmények között is, de nem tudni. Még szerintem a normális, szolid, diplomás ember is meghibbanna, mivel nem járhatna ki onnan.
Engem pl. hat ökörrel sem tudnának kényszeríteni, hogy ilyenbe részt vegyek, nem érné meg a milliókat. Szerintem rosszabb, mint egy börtön.
Az meg, hogy minden az ölükbe hullik, kaja, pia, miegymás... hát a kutya is jó dolgában veszik meg... A feladatok során pedig a legtöbb konfliktus tuti műbalhé...

És miért van durrantott tojás a címben?
Hát, ezért!!!


A boltban azt hittem, főtt, de kiderült, sima nyers tojás. Megrepesztettem a héját, betettem egy mikrózható zacsiba, ahol szépen denaturálódott is a fehérje (és a sárgája is). DE egyik tojást nem repesztettem meg rendesen, és mikor letettem az asztalra zacskóstul- Durr! még mázli, hogy zacskóstul, akkor nem takarítottam volna le az asztalt olyan könnyen :S. Így is cucáltam :D. Íze egyébként nem rossz! :D

Na ennyit a valóságshow-ról, hamarosan mesélek Palbongsanról is :).

Mókus

Csöpög az eső, szomorú reggel. Kellemes tavaszi meleg, de kissé csöpög az eső. Futottam, de gyakran előfordul manapság, hogy futok egy kört a hegyoldalban, ugyanis a lejtőn lefutás, emelkedőn felrohanás eléggé megtornásztatja az embert.
De nem erről akarok beszélni. Az embernél mindig akkor nincs kamera, amikor leginkább szüksége volna rá... Ma ugyanis valami fekete mozgó izét pillantottam meg a járdán. A campus egy hegyoldalban van, szép fás, erdős környezetben. A kolesz és a sportpálya a legmagasabb ponton, a laborom a hegy lábánál. Szóval erről azt hittem, valami szemét, szemetes zsák darabja. Kiderült, egy mókus, mikor megnéztem közelebbről, egy fekete kis mókus. Nem tudta merre szaladjon, megijedt tőlem, de meg tudtam figyelni, aranyos kis állatka volt. Mosolyogtam a szerencsétlenkedésén, szidtam magam, hogy legalább a mobilom miért nincs nálam, hogy lefotózzam... Mentségemre legyen, hogy az ember reggeli futáshoz nem szokott ilyennel felszerelkezni. De ezért a mókusért kár... De ki tudta előre?
Hasonló volt ehhez (nem az én fotóm), a riadt tekintet is hiteles:
Ez jó kedvre derített. Az esős csütörtöki reggel ellenére is.

Apropó, eső! Ilyenkor a kolesz folyosója így néz ki :). Ez sem az én fotóm, mivel sosincs nálam kamera, vagy épp nem jut eszembe, hogy meg kéne örökíteni. Néha nem könnyű az esernyőktől a közlekedés. Volt, hogy a portás bácsi szólt, hogy tegyük a szobába (gyorsan megszáradnak). De vicces látvány szerintem :D! Ez nyáron, az esőzések ideje alatt gyakori jelenség!