2015. november 1., vasárnap

Jirisan Pyangol Valley, Halloweenezős kemping

Négykor buszra ültünk, és indultunk a kempinghez. Egyszer a busz megáll, fél órát vártunk, dunsztunk nem volt, mi miatt. Aztán végre végre mehettünk, és megkaptuk a sátrat, amit fel kellett állítani. Járt hozzá hálózsák, elektromos pléd, illetve matrac.
Halloween alkalmából a jelmez idén is kimaradt, de a kis töklámpásokat hoztam :)

 
A sátrak felállítása után azon megrázó tényre kellett rájönni: nincs kajálda  a környéken, pedig a honlapon azt írták, van... Na, no comment. Volt lehetőség pizza-csirke rendelésére. Emellett a társaság egy része főzött, én is vittem zöldséget, és társultam egyik főzős bandához, akik szívesen fogadtak mindenkit, aki nem készült ezzel.
Vidám főzőcskézés :)
 
 Végül besötétedett, a tököket is begyújtottuk :).



Egyik haverommal körbehordoztuk a táborban, a gyerekeket "ijesztgettük" velük. Egy amerikai család még édességet is adott nekünk: vittek egy hatalmas zacskó édességet, amit megosztottak a többi kempingezővel. A tökök nagy sikert arattak egyébként.

Hamarosan tábortűz, koreai dob-és énekbemutató, ennek tetszett a hangulata. Mi is együtt táncoltunk a dobosok zenéjére, együtt buliztunk velük :) :)





Időben feküdtünk, mivel azt mondták, 7kor kelni kell. Egyik lány szerzett még egy elektromos plédet, így a sátor teljes aljzata fűtve volt. Eleinte fáztam, kesztyű-sapka volt rajtam, de később már nem volt szükség rájuk. Csak akkor volt baj, mikor az emberre az éjszaka rájött a szükség, és azon filózott, kimásszon-e vagy maradjon a meleg sátorban. A WC felé menvén meg hallani lehetett, amikor a környező sátrakban horkoltak az emberek. A legrosszabb az volt, mikor egyik sátortársam is hajnali 4kor elkezdett horkolni. Nem mertem rászólni... Másnap reggel vicces volt a velünk szembe lévő sátorban alvó fiúkat hallgatni, amint azon marakodtak, hogy melyikük horkolt (höhöhöh).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése