2012. július 5., csütörtök

Gumba

Tavaly, visszatérésem után nem sokkal, Eungbongsannál- abban a durva szurdokvölgyben láttuk ezt a gomba-félét.
Állítólag ehető, a latin neve Dictyophora indusiat, egy vietnámi osztálytársnőm tündérgombának nevezte. (nekik is van, de az a sárga izé náluk fehér).

2012. július 4., szerda

Tudom, hogy ezt nem szabad, de akkor is...

Egy hónap...
Egy hónap múlva...
Egy hónap múlva ilyenkor...
Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én...
Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már incheoni reptéren leszek.
Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam.
 Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok.
  Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre.
 Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre való felszállásra.
Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre való felszállásra, ami egy Airbus A333 lesz,
Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre való felszállásra, ami egy Airbus A333 lesz, közben nagyon izgatott leszek. 
Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre való felszállásra, ami egy Airbus A333 lesz, közben nagyon izgatott leszek, talán korzózom kicsit a Duty Free shop-okban is.
 Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre való felszállásra, ami egy Airbus A333 lesz, közben nagyon izgatott leszek, talán korzózom kicsit a Duty Free shop-okban is, hogy lenyugodjak.
 Egy hónap múlva ilyenkor, augusztus 5-én már Incheoni reptéren leszek, talán már be csekkoltam, és várni fogok a moszkvai gépre való felszállásra, ami egy Airbus A333 lesz, közben nagyon izgatott leszek hogy elérem-e a pesti catlakozást, talán korzózom kicsit a Duty Free shop-okban is, hogy lenyugodjak.

Tudom, nem szabad visszaszámolni. De olyan jó rágondolni! :) Egy biztos: most vinni fogok haza tteok-ot, mivel egyből hazamegyek, mivel közvetlenül megyek, nem fog megromlani! :) És tuti beteljesítek pár vágyálmot, ha visszatérek. Pl. jövő ősszel Ulleungdo, ami a képek szerint "A Gyűrűk Ura" fan ismerőseimnek tuti tetszene. Emellett még van pár dolog. De legfontosabb: Befejezni a sulit!
Azért szurkolok még, hogy augusztus 5-én ne essen, főleg nem dörgés-villámlás kíséretében. Ne legyen a röpcsinek műszaki hibája. Emellett Szöulban kapjam meg a pesti gép beszállókártyáját is. Másfél órám van Moszkvában átszállni, jujj  Moszkvában a csomagellenőrzés átszálláskor nagyon durva... Remélem, nem fog késni...Beázott a felettünk lévő labor... Mi még bírjuk...
A srácok mennek Kanadába jövő héten, arra a konferenciára, amiről meséltem. Én most nem mehetek :(, bár posztert készítek.  Nem is baj, sok kiesés lenne nekem időben (arról nem is beszélve, hogy időzónák miatt tropára mennék a kétféle ugrálás miatt), és van pár dolog, amit be akarok fejezni, hogy nyugodt lelkiismerettel szállhassak föl a moszkvai majd a pesti gépre. Ennek ellenére jó lett volna...
Éjjel állítólag elég ronda zivatar volt Szöulban, de én nem hallottam belőle semmit, mert úgy aludtam, mint akit agyonvertek...
 Bár mikor laborba mentem, esett még... Elég rondán eláztam...
Mellesleg nagyon elegem van már a menzakajából...esőből is, már most. Holnap úgy néz ki, nem fog esni, ha Muuido-n leszek. Pancsi a tengerben :).

A Gyémánt-hegység (금강산)

 Most néztem fotókat a Geumgangsan-ról (금강산), az Észak-koreai Gyémánt -hegységről. Annyira de annyira szép, Seoraksannal vetekedik (ahogy nézem, a két hegység közel van egymáshoz)!

De sajnos az északi szomszédokhoz tartozik, így esélytelen eljutni oda.
Utánaolvastam kicsit és írok róla pár sort. 
1998-tól látogatható volt Dél- Koreai turisták számára, hajóval vagy busszal. 2003ban nyitottak egy országutat is a hegységhez. Sok tursita látogatta, az észak-koreai kormány hasznot látott benne (valuta-ami általában az USD-t jelentette).
 2008 július 11-én azonban lelőttek egy középkorú dél-koreai turistát, aki a tengerparton tartózkodott, mivel véletlenül a hadsereg területére lépett. Ezzel súlyos konfliktus bontakozott ki Észak-és Dél Korea között. Dél-Korea lefújta az összes utat Geumgangsan hegységbe, és 2010-ben Észak -Korea "rendkívüli intlzkedésekkel" fenyegette Dél-Koreát (akkor történt a tengeralattjáró elsüllyesztése is). Jelenleg nem tudom, mi a helyzet, állítólag látogatható külföldiek számára, de nem tudok erről biztosat. A Dél-koreával kapcsoaltos honlaokon azt írták, hogy ideiglenesen nem szerveznek ide utat (biztos az említett gyilkosság miatt)
Paedig nagyon jó lenne ide eljutni egyszer :). Azt hiszem, megkérdezek valami tapasztaltabb ismerőst erről. 


Ez is azon okok közé tartozik, mikor teljesen elítélem Észak-és Dél Korea között ellentétet, konfliktust (alapból elítélem). Hogy az Észak-koreaiak szítták a feszültséget (egy ártalmatlan turista megölésével), a déliek ellentámadnak. Annyi szép tájról olvastam Észak-Koreában is. Sajnálom, hogy a hatalmi különbségek túl erősek ahhoz, hogy két-elvileg ugyanazt a nyelvet beszélő -társadalom között ennyi konfliktus van. :(

2012. július 3., kedd

....

Erre nem írok semmit. A dal mindent elmond...
 Elég rosszat álmodtam (kb. azt, hogy munkahelyemen undorító dolgokat vágtak hozzám, ami sajnos visszatérő álom). Juj de utálom ezeket az álmokat. Egyszer valaki azt mondta,  ezek az álmok a legnagyobb félelem miatt alakulnak ki. Van benne valami, viszont tönkre tudják vágni az ember reggelét...
 Kreatív akkum lemerült, energiatartalékjaim is fogytán. Jujj :(

Hazafelé menet...

...csöpögött az eső. Egy fószer sétált velem szembe, gyanúsan fekete fejjel. A szokásos köszönés: "Hey! Beautiful" -A koreai idősebb ürgék gyakran mondogatják ezt fiatal amerikai vagy európai csajoknak... Már megszoktam. De nem ez az érdekes. Jobban megnéztem a fószert, egy fekete nejlonzacskó volt a fején!!! A szemének lyukat vágott! Jujj, ezen megpukkadtam a röhögéstől!!! :)
 Tombol a monszun... Fülledt az idő.
Ilyen szép pöttyös esernyőt fogok majd hamarosan venni! :)

500.

Üdv az 500. bejegyzésem olvasóinak!!! Hihetetlen, mennyit összeírtam az elmúlt majdnem 2 év alatt. Volt ihlet, de nem mindig. Ha valami történt, vagy rám jött az agymenés, akár 2-3 fejezetet is megírtam egyhuzamban. Volt, mikor napokig cserben hagyott az ihlet, nem történt semmi, akkor nem is írtam. Hihetetlen...
De azért leírok pár kedves emléket emléket, ami a naplóm előtt történt. Történtek dolgok, de annyira nem érdekfeszítőek..

Első hat hetemben egyik kollégámmal sétáltunk Achasan-on, ami egy kicsi hegy Szöul mentén. Szép volt a kilátás a Han folyóra :).  Hű, de meglepődtem a műfákon, azaz a fenyőnek álcázott lámpaoszlopokon!!! :)

Akkor ettem először tteok-ot. :)
Másik kedves emlék, a holdújév előtti nagy labortakarítás, amit élveztem,  és a másnapi nagykaja, Holdújév alkalmából. Hű, akkor nagyon jót ettünk. :) Aztán egy szabad szombatom volt, amit főleg láblógatással töltöttem, futottam, pakoltam. Gyönyörű téli idő volt, kolesz-suli kihalt. Jó az ilyen 1-1 napra...

Mikor 2010 februárjában jöttem vissza. Aeroflottal érkeztem, kora délután, a kolesz-beköltözési időszak közepén. Én már akkor eleve lakó voltam,sétáltam az épület felé, kerekes bőrönddel. Már kellemes idő volt, bordó szövetkabátba majdnem beleizzadtam. A koleszba érve azonnal barátságosan üdvözöltek, és odaadták a kártyámat, némi csoki és narancs kíséretében. Mikor mentem a szobába, még nem tudtam, hangullal az én nevemet írták az ajtóra. Új szobatársakat kaptam (egyikkel még most is együtt vagyok), másnap, mikor mindketten megjöttek, epret és kekszet ettünk.  Még aznap lementem azt hiszem, a kolesz boltjába. A kínai diákok ettek az előtér váróhelyiségébe, engem is odahívtak, kérdeztek tőlem magyarul szavakat.

Egyik órán szintfelmérőt írtunk, amire sokat készültem, mivel Főnököm órája volt. Előtte elég ronda rémálmom volt, de állítólag jól sikerült maga a zh. (máig sem tudok konkrét eredményt. ) Utána elmentünk jjamjamyeont enni a srácokkal. Akkor még szerettem, de most már annyira nem.

A kellemes február vége után volt pár havazás márciusban. Hószakáll bolondozott kicsit :)."Kérsz a pofádra?" (volt egy ilyen feliratú zoknim is... :) )
 Hát, néha azért hülyéskedés is ment... Ugye, skacok?? :)
Aztán szépen kitavaszodott.  Szöul olyan szép volt tavasszal!!! :) Még most is megcsodálom a tavaszi Koreát, pedig már harmadjára láttam.

A foci Vb-n ott szurkoltunk Koreának- A campuson kivetítőn néztük a meccset. Rám ragadt a többiek eufóriája, együtt éljeneztem a tömeggel, mikor Korea gólt rúgott Argentínának, és röhögtem, mikor Maradona pofáját láttam, minden egyes argentinoknak adott sárga lap esetén.

Azért nem volt eseménytelen, sok kedves emlékem van ez első hat hónapomról is.

Köszönöm minden eddigi olvasómnak, hogy időt és türelmet szakítottak, hogy elolvassák az irományaimat. Igyekszem ezután is tovább folytatni, és lejegyezni, ha valami szépet, érdekeset, vicceset láttam -hallottam. Meg azt is, ami nem tetszik (bizonyos korlátok mellett), hiszen úgy lesznek reális a beszámolóim. Persze mérlegelem előtte, leírhatom-e vagy sem azt a bizonyos dolgot. Írnék többet is, egy-egy örömteli vagy épp rossz pillanatomban. De nem akarok senkit sem megbántani, személyiségi jogokat sérteni, vagy olyant kifecsegni, amit nem szabad. (Volt, aki letetette velem a "Megszeghetetlen Esküt", amit, ha megszegek, akkor nekem annyi!!!) Szóval még fogok írogatni, ha időm és ihletem engedi. Köszönet még egyszer!!! :)

2012. július 2., hétfő

Erős Pesta

Csakhogy emlékeztessem magamat, leírom: Mikor kijöttem, hoztam jó magyar paprikaszószt pár embernek. Egyik srácnak -és családjának -annyira ízlett, hogy "rendeltek" még tőlem, ha otthon leszek. Sokszor megfigyeltem, hogy a koreaiaknak tetszik, ha ízlik a kajájuk (sosem felejtem el, hogy vigyorgott rám az egyik portás bácsi, mikor a kolesz menzáján sok kimcsit vettem). Hát, kicsit azért örültem én is, hogy a koreaiaknak bejön a mi paprikaszószunk is...
Egyszer (2010- ben) vittem a bandának unicumot is. Hogy ahhoz mit szóltak, az egy külön történet...
Elmesélem az esetem a sojuval, még máig is nevetek ezen: Szóval 2010 tavaszán történt egy midterm előtt egy nappal. Úgy volt, hogy egyik srác furcsa zöld üvegeket tartott a labor frigójába, amikről azt hittem, víz (láttam már metrómegállóban, mikor reklámozták, akkor meg voltam győződve arról, hogy ásványvíz, akkor még nem tudtam olvasni a hangult. A sojut akkor még nem ismertem igazán). Egyszer azonban kiderült, nem is víz, hanem soju, Kérdezték, ismerem-e. Mondtam, nem. Nekem adták egyik üveget, mikor ki akartam önteni egy pohárba, mit sem sejtve. Erre a srácok "Ezt mindet még tudod inni?". Belenyaltam... Eléggé szörnyű volt, szinte megegyezett az égetett szesszel. Sőt, azt mondom, hogy a túróban tudják ezt a rémséget meginni??? Főleg olyan sokat, önmagában... narancslével, üdítővel, vagy Hongcho ecettel (mikor tavaly Chuseok-kor "kirándultunk" a laborral, akkor ittunk ilyent-szegény indiaiakat csúnyán becsapták...:( ) hígítva elmegy. A sztorihoz hozzátartozik, hogy Főnököm is észrevette az asztalomon a palackot, és jót röhögött rajta. Visszavittem a koleszba, állt egy darabig a frigóba, és ott dobtuk ki egy roomcheck előtt.(megjegyzem, hallottam olyan koreai koleszról, ahová tilos alkohollal bemenni. Megsúgom: A  mi koleszunk menza melletti kisboltjában lehet sört is kapni. Istenuccse' saját szememmel láttam :) )
Ami az unicumot illeti, már meséltem róla. Egyetemi fesztivál során bontották meg, és üdítővel próbálták hígítani. De így is erősnek találták. Az indiaiaknak is vittem, akiknek azt mondtam, gyomorbántalmakra jó. Egyik indiai srácnak megfájdult a hasa, és vízzel hígítva adtak neki.  Nem tetszett az íze nekik-bár arra nem emlékszem, elmúlatta-e a gyomorfájást... Hát, erről jut eszembe egy ELTE-s, élettan órás bölcsesség: "A kutya, ha rossz a gyomra füvet rág, hogy még rosszabb legyen" :)
Szóval 5 hét múlva már Ferihegyen leszáll a gépem nekem is. Jujdejó!!! :) Remélem, nem feledkezem el az erőspestáról. Meg a konyakmeggyekről sem. Sőt, egy jóféle pálinka is remélem, visszatér augusztus 27én Szöulba-ez utóbbi már csak vicc :).
Spanyolország nyerte a foci EB-t (mint két éve a VB-t, emlékszem, többen is a hollandoknak drukkoltak, de én számoltam a spanyol győzelemre. Még mindig nevetek azon, hogy szurkoltunk Koreának :) ). Most olimpia lesz. Sok aranyérmet Magyarországnak!!! :)