Elég rosszkedvűen indultam pénteken, és izgultam amiatt, késni fogok. Lekéstem az éppen jövő metrót... Ráadásul hétvégére Szöulba esőt mondtak, emiatt is izgultunk. Szerencsére időben ott voltam, és a busz is késett. Mikor felszálltunk, örömmel üdvözöltem az ismerős arcokat: több olyan figura is jött, akiket nagyon kedvelek :). A buszon keveset aludtam, mivel épphogy jött az álomtündér, mosdószünetre álltunk meg. Aztán nehezen aludtam vissza, és hajnali 3 körül kezdődött az a bizonyos fékezős, idegesítő szakasz, ahol nem lehetett rendesen aludni. Túravezetőnk kiszállt, majd örömmel jelezte, csillagos az ég. Erre feléélnkültem. Gyorsan megettük a cupcake-t és a barackot, és irány a cúcs. A Noinbongra felfelé menet nem nehéz terep, egy óra alatt fel lehet érni. Fél 5 után derengett, mi pedig siettünk, hogy elérjük a napfelkeltét (fél 6 körül).
Végül csak megláttuk, még ha felhős is volt az ég :) :)
Elég sokat időztünk a csúcson, bevártuk a későn érőket, és mentünk le. Hamar elértük az első vízesést. Mivel még nem kezdődött el a monszun, elég kevés víz volt a patakokban.
Néhol megálltunk pihenni.
Itt is voltak amerikai mókusok, akik örömmel vették, ha megosztottuk velük a mogyorónkat :) :). Ez az állat egész közel jött hozzám. Biztos megtanulta, nem kell tőlünk félni, mivel mi nem bántjuk őket :).
A völgy vége felé kínai felirat a kövön :).
Időben lenn voltuk, és megálltunk pihenni, makgolit inni, és vártuk a többi embert. Én pl. elaludtam, mivel pótolni kellett a pihenést. Mikor megérkeztünk, ettünk, és megkóstoltuk a "fallikus piát" :).
A Somgeungang völgy egyik kedvenc túraterepem. Nem nehéz, nyugodt, mégis szép. Amiatt is örülök, mivel mi nem kaptunk esőt, és mint kiderült ismerőseim fb posztjaiból: Szöulban esett az eső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése