Kevés alvás után indultam ismét Jamsil-ra, ahová a futóklub busza hamarosan megérkezett. Három órás út következett Gangneung-Pyeongchang felé. Előre rettegtem, mi lesz, mivel a futóverseny esetén rövid ujjú felsőt kellett venni csajoknak, fiúknak pedig félmeztelenül kellett futni. Közben Nem voltam ezzel egyedül. Megérkeztünk, a fesztivál területén fotóztunk, majd megkerestük a verseny kiinduló pontját. Havazott közben, próbáltunk futni, és szokni a hideget.
Végül indultunk. Nem volt annyira rossz vékony futócuccban szaladni, mivel szél nem fújt, azaz szélvédett helyen mentünk. Sok pasas fürdőnadrágban feszített, durva volt kicsit. Az első 5km főleg emelkedő volt, emiatt kicsit fárasztónak éreztem, visszafelé jobb volt. 50 percen belül teljesítettem a 10km-t. Félmaratont nem vállalnék ilyen feltételek mellett, annyi szent, de nem is volt olyan opció. Mikor beértem a célba, kaptam egy cetlit, hogy 10. helyezett lettem, ami az idők összesítésénél kiderült, 9. helyre "csúsztam fel". Nem volt nagy különbség az első 10 helyezett ideje között, talán 2 perc... Rá kéne hajtani a 45 perces 10km-es időre... Jó volt verseny után felöltözni, és megenni a rizskorongos levest...
A versenyen a csajok között az első 20, a pasiknál az első 100 (!) kapott díjat (elég sok nevező volt), csapatunk közül többen is elvittünk 1-1 ronda trófeát :) :).
A hazaúton buliztak az emberek. Egy darabig én is benne voltam, de sajnos az előző éjszakai kevés alvás miatt hamar feladtam. Nem tudom, mi baj velem. Szeretek bulizni, ökörködni, de most valahogy "nem ment". Tudom, ilyenkor az embernek nem szabad magát unalmasnak, jelentéktelennek éreznie, de néha ilyenkor elkap a kisebbségi komplexus, nem érzem magam elég "menőnek" az adott bandába. Tudom, ostobaság. Voltak rajtam kívül is emberek, akik kimerültek, és inkább előre mentek pihenni.
Szóba jött, hogy kajálni, norebangozni kéne Jamsil-ra érkezés után, de végül mindenki hazament inkább pihenni, én is úgy tettem.
Végül indultunk. Nem volt annyira rossz vékony futócuccban szaladni, mivel szél nem fújt, azaz szélvédett helyen mentünk. Sok pasas fürdőnadrágban feszített, durva volt kicsit. Az első 5km főleg emelkedő volt, emiatt kicsit fárasztónak éreztem, visszafelé jobb volt. 50 percen belül teljesítettem a 10km-t. Félmaratont nem vállalnék ilyen feltételek mellett, annyi szent, de nem is volt olyan opció. Mikor beértem a célba, kaptam egy cetlit, hogy 10. helyezett lettem, ami az idők összesítésénél kiderült, 9. helyre "csúsztam fel". Nem volt nagy különbség az első 10 helyezett ideje között, talán 2 perc... Rá kéne hajtani a 45 perces 10km-es időre... Jó volt verseny után felöltözni, és megenni a rizskorongos levest...
A versenyen a csajok között az első 20, a pasiknál az első 100 (!) kapott díjat (elég sok nevező volt), csapatunk közül többen is elvittünk 1-1 ronda trófeát :) :).
A hazaúton buliztak az emberek. Egy darabig én is benne voltam, de sajnos az előző éjszakai kevés alvás miatt hamar feladtam. Nem tudom, mi baj velem. Szeretek bulizni, ökörködni, de most valahogy "nem ment". Tudom, ilyenkor az embernek nem szabad magát unalmasnak, jelentéktelennek éreznie, de néha ilyenkor elkap a kisebbségi komplexus, nem érzem magam elég "menőnek" az adott bandába. Tudom, ostobaság. Voltak rajtam kívül is emberek, akik kimerültek, és inkább előre mentek pihenni.
Szóba jött, hogy kajálni, norebangozni kéne Jamsil-ra érkezés után, de végül mindenki hazament inkább pihenni, én is úgy tettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése