"Hótaposókat (GSS boots) el ne felejtsed!" viccelődött velem valaki. Nagy divat itt télen a hótaposó, mondjuk meg tudom érteni, mivel kényelmes és meleg. A "felnőttesebb" változata meg nagyon csinos tud lenni (nekem olyanom még nincs). Náthám sokat javult, légútjaim sokkal tisztábbak. Vasárnap és hétfőn elég rosszul éreztem magam, nem voltam beteg, de közérzetem a bányászbéka hátsó fele alá süllyedt, orrom is begyulladt, bedugult, ami fejfájást, kimerültséget vont maga után. Kedden már sokkal jobban éreztem magam. Bár a fáradékonyság még megvan, de már úgy tűnik, megmaradok :). Futást persze nem adtam fel, de amilyen tiszta a levegő a kolesz mellett, szerintem az inkább használt.
Mostanság rákaptam a teára -a laborban vettek teafüvet. Bár elég keserű, de ilyen hidegben jól esik a meleg folyadék. Talán a vírusok kiölésében is segít -remélem, a vírusok nem szeretik a kesernyés fű ízét, és elhúznak a légútjaimból. Emlékszem, egyik kirándulás alkalmával megkóstoltattak velem egy ginzengből (vagy valamilyen gyökérből) készült italt, mondták, véd a betegségek ellen. Elég ergya íze volt. Mondtam is, hogy ez olyan kaka, hogy a kórokozók inkább menekülnek, persze, csak viccből :D.
Nagyon örülök, hogy Koreában megvan a négy évszak. Trópusokat nem bírnám hosszú távon, de erről sokat beszéltem már. Indiaiak a telet nem bírják, nekem meg nyáron van minden bajom. :S
Este, ha szerencsém van, akkor találkozom Warren-nel és pár emberkével, hogy megnézzük többek közt a Seoul Latern Festival keretében a lampionokat. Remélem, sikerül pár szép fotót csinálnom. Amint lehet, megosztom kedves olvasóimmal. A túrázás mellett a fotózás a nagy szenvedélyem, de úgyis tudjátok :))).
