2016. augusztus 7., vasárnap

:)

Olimpia elkezdődött, lett is 2 magyar arany mindjárt az első  napon :). Hajrá magyarok :) :).
Sajnos... Nagyon aktuális :( :(
 Hahahaha (Szomszédok :) )

2016. augusztus 3., szerda

Visszaút Kingstonból és hazaút

A Kingstonból való hazaút kicsit gond volt. Nekem már volt foglalásom egy buszra, de az későn ért volna Torontoba, tehát döntöttem, vesszen az a buszjegy, de nem kockáztatom, hogy lekéssem a gépem. Vettünk szerencsésen jegyet a vasárnapi, 6:30kor induló buszra, csak azt kellett megtalálni, honnan indul. Szerencsére  a honlapon rajta volt, hogy a Queens University-től, és azt is leírták pontosan, hol, de nem volt semmi kijelzés. Szombaton délután 3kor visszamentünk, biztos jön-e a busz. Szerencsére igen. és így örömmel pacsiztunk: Megvan a buszmegálló :).
Hajnali Queens University :)

Másnap hajnalban indultunk, és a busz is jött időben. Wifi néha elment, meg rázkódott a járgány, de nyugis utunk volt. Először felvettek utasokat a környező kisvárosokból, pl. Belleville-ből, Trenton-ból. Egy folyó mellett mentünk, és a vízparton láttam hódokat :). Tudom, hogy nálunk, a Szigetközeben is kezdenek visszatelepülni a hódok, de Kanadában gyakoriak. Még élőben sosem láttam őket, nagy élmény volt, még a buszból is.

Amúgy nyugis utunk volt. A reptérre visszatérvén volt egy csomó időm. Kajáltam, vettem pár szuvenírt, meg maple cookie-t (juharszirupból készült keksz?), majd becsekkoltam. Elég sokáig nézték az útlevelem, biztos kimehetek-e mint tranzit utas, de végül megkaptam a beszállókártyámat. Bementem a nemzetközi részre. Ott a laptopomat ellenőrizték sokáig. Nem szokásom beletenni olyan dolgokat, amiket nem szabad :) :).

Shanghai hamarosan

A gép időben indult, megnéztem egy filmet (Vadon, elég jó film, én is szívesen végigtúráznám azt a részt Amerikában), majd elaludtam (Mozart-ra :) ). Elég sokat aludtam, és nyugodtan. Első kaja egész jó volt, de a második valahogy nem ízlett. Shanghaiban gyorsan átjutottam a tranzit részen, és fogtam mindjárt egy taxit a szállásra (elég nagy lehúzás a reptéri taxi, szerintem maffia), ahol már megvolt a foglalásom. Vettem sárkánygyümölcsöt meg szőlőt a közeli piacon, és próbáltam pihenni. Nem ment, mivel időzóna-dolog eléggé kiütött. Csomagkiadás lassú volt, elég későn kaptam meg a cuccot.

A kollégámnak időközben adódott egy hatalmas kellemetlensége: A repülőjegye amerikai átszállással szólt, így nem engedték fel a gépre, mivel nem volt vízuma. Durva, egy 2-3 órás, amerikai átszálláshoz, amikor ki sem mész a terminálból, már vízum kell. Ledöbbentem ezen én is, mivel erről nem tudtam. A szitu megoldódott, de vennie kellett egy másik jegyet vancouver-i átszállással (én könnyebben lennék, mert nekem ott lenne az ESTA ilyen esetekre is, öt perc alatt kitölti az ember, fizet 16 dollárt, és már rendben van, de akinek nincs erre lehetősége, annak ez is jóval nagyobb plusz kiadás :( ).

Én másnap hajnalban mentem a reptérre. Na a shanghai-i reptéren olyan nagy szervezetlenség és fejetlenség van, hogy az már fáj. Nem írják ki rendesen, hol kell becsekkolni, emellett olyan hülye szabályok vannak. Pl. embereket átvizsgálnak, ha csak bemennek a reptér területére. Emlékszem, egy csapat külföldi ott vitázott a check-in-nél, mivel nem nyitott ki még a check-in a thaiföldi gépre, és hamarosan esedékes volt. Énnekem is többször kellett kérdeznem, biztos ez-e a szöuli gép. Csomaggal is gáz volt, mivel bejelzett a biztonsági rendszer, ki kellett nyitni. A konferencián kapott hordozható töltőm okozta a bibit. Ezután minden rendben ment. Egyből kajáltam valamit, mivel reggeli kimaradt, és vettem 1-2 dolgot, többek közt pandás csokit a labornak :).
Egy kis japán ramen
 Várakozunk, jujj, már nagyon haza akartam jutni...

A repülő időben indult és érkezett Szöulba. Már jó volt megérkezni és megkapni a csomagot. Elég fáradt voltam, egyből mentem haza mosni-pakolni. Ennek ellenére jó volt eljutni Kanadába. Örülök annak is, hogy most nem voltam egyedül, és remélem, még jöhetek ide. Szerettem volna Montralba és Quebec-be is menni, ha lett volna elég időm, de remélem, erre is lesz esély később :).

1000 sziget nemzeti park

Befizettünk egy hajókirándulásra az Ontario tavon, ami bemutatta a helyi nemzeti parkot, a 1000 Islands National Park-ot. Nagyon jó volt, élveztünk. Levegő nagyon tiszta volt:). 











 Katonai egyetem.
 Gyakran rendeznek itt vízi sportversenyeket :). Ez egy helyi vitorlázós buli lehet :)
 Ezt ki akarom próbálni :) :)

Kingston és az Ontario-tó

Torontoba visszatérve buszra ültünk, és mentünk Kingstonba. Kollégám nem tudott arra a buszra foglalni, amire már volt nekem jegyem, így egy korábbi busszal utazott. Én egy kicsit vártam, de nekem is jött a buszom. Sajnos elég ocsmány dugók voltak az utakon. Utálom a dugókat, nem kicsit, nagyon, Torontoból kiérvén sokáig araszoltunk. Nem irigyeltem azokat, akik Montrealig mentek... Szerencsére később feloszlott a dugó, de késve értünk Kingstonba, és egyből irány a szállás.

Kingston egy kisváros az Ontario-tó keleti felén. Itt található Kanada legrégebbi egyeteme, a Queens University, aminek nagyon szép, patinás iskola. Az Ontario tó is nagyon tetszett, rengetegen vitorláznak rajta, teljesen balatoni hangulat :)
Queens University


 Ez nem tudom, mi lehet :) :)
 :)
 Vadludak a városban
 Ontario-tó :)
 Kacsák
 Ez a kutyus olyan aranyos volt :) Állítólag mindenkit szeret :)

 A kutyus is vízre száll a gazdival :).
 A belváros :)
 Régen itt vasútállomás lehetett. Most már messze van a várostól.
 Régi gőzmozdony  :).
 Ez az épület Kingston jelképe :)
 Medve :) :)
 A sétálóutcában valami esemény volt, utcai zenészekkel, illetve minden boltnak voltak akciói, játékokkal, jó hangulattal :)
Barátságos házi malac :) George Clooney-nek is volt ilyenje :)
 Pókember :) :)
 Illetve hercegnők :)

 Harley Davidson :)
 Városnéző "troli" :)


Niagara-vízesés :)

Ha az ember eljut Torontoba, ki ne hagyja :). Mivel közel van viszonylag, könnyű odajutni, és hatalmas élmény. Tavaly, DC-ben is terveztem, hogy jó lenne elmenni Buffalo-ba, mivel onnan közel van, de mivel tudtam, hogy a konferencia idén Toronto-ban lesz, azt gondoltam, szerencsésebb lenne Kanadából megnézni. Nekem azt mondták, kanadai oldal szebb. Szerintem meg nincs nagy különbség a kanadai és amerikai oldal között, mindenhol ugyanazt látja az ember :).

Szóval felpattantunk a Go-train-re, ami Burlingtonig vitt. A vietnámi srác, akivel együtt dolgozunk, úgy döntött, velem jön, én meg örömmel vettem, mivel  jól kijövünk, és addig sem leszek egyedül. Szállásoknál sem volt probléma a váratlan vendég. Az útra én zsákmányoltam mogyorót és müzlis szeletet a konferencia kávészünetéről, és ő is hozott szőlőt, banánt, amivel az ebédet is megoldottuk :) :).  Úgyis utolsó nap, mindenki azt csinálta :).

A Go-train-ről Burlingtonba át kellett szállni buszra. Kicsit hangos útitársaink voltak, akik előszeretettel osztották meg fél busszal a magánéletüket (gonosz vagyok), és kicsit idegesítettek. A buszmegállóban úgy döntöttünk, leadjuk a csomagot a csomagmegőrzőben (én sikerrel "eladtam" a bőröndöm és laptoptáskám egy táskának), és elsétáltunk a vízeséshez.

 Hosszas séta után el is értük, közeben fotózkodtunk az amerikai határral, és viccelődtünk, hogy csak át kell úszni a folyón :)
Nacsak, hova megyünk :) :)
 Amerikai határ. Lenyúlunk egy kenut, és átmegyünk? :) :)
 A határátkelés Buffalo és Kanada között


 Itt már látszik a vízesés :).

 Úgy döntöttünk, befizetünk egy hajókirándulásra.

 Kaptuk ezt a vicces piros esőkabátot :) :)
 A hajón sokan voltak, de jól lehetett látni. Kicsit megáztunk. Féltettem a kamerát, de nem álltam meg, hogy ne fotózzak :)
 Óriási élmény volt :).








 Lelátó az amerikai oldalon. Emberek integettek a hajón lévőknek :).





 Szívárványt is láttunk :).
 A vízesés "teteje",
 Itt is voltak mókucik :)
Óriási élmény volt ide eljönni. Szállás kicsit távol volt a vízeséstől. Viszont most sokkal jobban aludtam. Reggeli tipikus amerikai kaja volt, palacsintával, tojással, és semmi zöldség-gyümölcs nem járt hozzá. A srác először látott amerikai palacsintasütőt, és tetszett neki :). Én már tavaly találkoztam ilyennel :). Taxiztunk a buszmegállóba, és amin ledöbbentem, hogy a temetőben láttam kocogó embereket. Igaz, volt kocogásra alkalmas út is, de nekem kicsit sok volt :( :(.