A Kingstonból való hazaút kicsit gond volt. Nekem már volt foglalásom egy buszra, de az későn ért volna Torontoba, tehát döntöttem, vesszen az a buszjegy, de nem kockáztatom, hogy lekéssem a gépem. Vettünk szerencsésen jegyet a vasárnapi, 6:30kor induló buszra, csak azt kellett megtalálni, honnan indul. Szerencsére a honlapon rajta volt, hogy a Queens University-től, és azt is leírták pontosan, hol, de nem volt semmi kijelzés. Szombaton délután 3kor visszamentünk, biztos jön-e a busz. Szerencsére igen. és így örömmel pacsiztunk: Megvan a buszmegálló :).
Hajnali Queens University :)
Másnap hajnalban indultunk, és a busz is jött időben. Wifi néha elment, meg rázkódott a járgány, de nyugis utunk volt. Először felvettek utasokat a környező kisvárosokból, pl. Belleville-ből, Trenton-ból. Egy folyó mellett mentünk, és a vízparton láttam hódokat :). Tudom, hogy nálunk, a Szigetközeben is kezdenek visszatelepülni a hódok, de Kanadában gyakoriak. Még élőben sosem láttam őket, nagy élmény volt, még a buszból is.
Amúgy nyugis utunk volt. A reptérre visszatérvén volt egy csomó időm. Kajáltam, vettem pár szuvenírt, meg maple cookie-t (juharszirupból készült keksz?), majd becsekkoltam. Elég sokáig nézték az útlevelem, biztos kimehetek-e mint tranzit utas, de végül megkaptam a beszállókártyámat. Bementem a nemzetközi részre. Ott a laptopomat ellenőrizték sokáig. Nem szokásom beletenni olyan dolgokat, amiket nem szabad :) :).
Shanghai hamarosan
A gép időben indult, megnéztem egy filmet (Vadon, elég jó film, én is szívesen végigtúráznám azt a részt Amerikában), majd elaludtam (Mozart-ra :) ). Elég sokat aludtam, és nyugodtan. Első kaja egész jó volt, de a második valahogy nem ízlett. Shanghaiban gyorsan átjutottam a tranzit részen, és fogtam mindjárt egy taxit a szállásra (elég nagy lehúzás a reptéri taxi, szerintem maffia), ahol már megvolt a foglalásom. Vettem sárkánygyümölcsöt meg szőlőt a közeli piacon, és próbáltam pihenni. Nem ment, mivel időzóna-dolog eléggé kiütött. Csomagkiadás lassú volt, elég későn kaptam meg a cuccot.
A kollégámnak időközben adódott egy hatalmas kellemetlensége: A repülőjegye amerikai átszállással szólt, így nem engedték fel a gépre, mivel nem volt vízuma. Durva, egy 2-3 órás, amerikai átszálláshoz, amikor ki sem mész a terminálból, már vízum kell. Ledöbbentem ezen én is, mivel erről nem tudtam. A szitu megoldódott, de vennie kellett egy másik jegyet vancouver-i átszállással (én könnyebben lennék, mert nekem ott lenne az ESTA ilyen esetekre is, öt perc alatt kitölti az ember, fizet 16 dollárt, és már rendben van, de akinek nincs erre lehetősége, annak ez is jóval nagyobb plusz kiadás :( ).
Én másnap hajnalban mentem a reptérre. Na a shanghai-i reptéren olyan nagy szervezetlenség és fejetlenség van, hogy az már fáj. Nem írják ki rendesen, hol kell becsekkolni, emellett olyan hülye szabályok vannak. Pl. embereket átvizsgálnak, ha csak bemennek a reptér területére. Emlékszem, egy csapat külföldi ott vitázott a check-in-nél, mivel nem nyitott ki még a check-in a thaiföldi gépre, és hamarosan esedékes volt. Énnekem is többször kellett kérdeznem, biztos ez-e a szöuli gép. Csomaggal is gáz volt, mivel bejelzett a biztonsági rendszer, ki kellett nyitni. A konferencián kapott hordozható töltőm okozta a bibit. Ezután minden rendben ment. Egyből kajáltam valamit, mivel reggeli kimaradt, és vettem 1-2 dolgot, többek közt pandás csokit a labornak :).
Egy kis japán ramen
Várakozunk, jujj, már nagyon haza akartam jutni...
A repülő időben indult és érkezett Szöulba. Már jó volt megérkezni és megkapni a csomagot. Elég fáradt voltam, egyből mentem haza mosni-pakolni. Ennek ellenére jó volt eljutni Kanadába. Örülök annak is, hogy most nem voltam egyedül, és remélem, még jöhetek ide. Szerettem volna Montralba és Quebec-be is menni, ha lett volna elég időm, de remélem, erre is lesz esély később :).
Hajnali Queens University :)
Másnap hajnalban indultunk, és a busz is jött időben. Wifi néha elment, meg rázkódott a járgány, de nyugis utunk volt. Először felvettek utasokat a környező kisvárosokból, pl. Belleville-ből, Trenton-ból. Egy folyó mellett mentünk, és a vízparton láttam hódokat :). Tudom, hogy nálunk, a Szigetközeben is kezdenek visszatelepülni a hódok, de Kanadában gyakoriak. Még élőben sosem láttam őket, nagy élmény volt, még a buszból is.
Amúgy nyugis utunk volt. A reptérre visszatérvén volt egy csomó időm. Kajáltam, vettem pár szuvenírt, meg maple cookie-t (juharszirupból készült keksz?), majd becsekkoltam. Elég sokáig nézték az útlevelem, biztos kimehetek-e mint tranzit utas, de végül megkaptam a beszállókártyámat. Bementem a nemzetközi részre. Ott a laptopomat ellenőrizték sokáig. Nem szokásom beletenni olyan dolgokat, amiket nem szabad :) :).
Shanghai hamarosan
A gép időben indult, megnéztem egy filmet (Vadon, elég jó film, én is szívesen végigtúráznám azt a részt Amerikában), majd elaludtam (Mozart-ra :) ). Elég sokat aludtam, és nyugodtan. Első kaja egész jó volt, de a második valahogy nem ízlett. Shanghaiban gyorsan átjutottam a tranzit részen, és fogtam mindjárt egy taxit a szállásra (elég nagy lehúzás a reptéri taxi, szerintem maffia), ahol már megvolt a foglalásom. Vettem sárkánygyümölcsöt meg szőlőt a közeli piacon, és próbáltam pihenni. Nem ment, mivel időzóna-dolog eléggé kiütött. Csomagkiadás lassú volt, elég későn kaptam meg a cuccot.
A kollégámnak időközben adódott egy hatalmas kellemetlensége: A repülőjegye amerikai átszállással szólt, így nem engedték fel a gépre, mivel nem volt vízuma. Durva, egy 2-3 órás, amerikai átszálláshoz, amikor ki sem mész a terminálból, már vízum kell. Ledöbbentem ezen én is, mivel erről nem tudtam. A szitu megoldódott, de vennie kellett egy másik jegyet vancouver-i átszállással (én könnyebben lennék, mert nekem ott lenne az ESTA ilyen esetekre is, öt perc alatt kitölti az ember, fizet 16 dollárt, és már rendben van, de akinek nincs erre lehetősége, annak ez is jóval nagyobb plusz kiadás :( ).
Én másnap hajnalban mentem a reptérre. Na a shanghai-i reptéren olyan nagy szervezetlenség és fejetlenség van, hogy az már fáj. Nem írják ki rendesen, hol kell becsekkolni, emellett olyan hülye szabályok vannak. Pl. embereket átvizsgálnak, ha csak bemennek a reptér területére. Emlékszem, egy csapat külföldi ott vitázott a check-in-nél, mivel nem nyitott ki még a check-in a thaiföldi gépre, és hamarosan esedékes volt. Énnekem is többször kellett kérdeznem, biztos ez-e a szöuli gép. Csomaggal is gáz volt, mivel bejelzett a biztonsági rendszer, ki kellett nyitni. A konferencián kapott hordozható töltőm okozta a bibit. Ezután minden rendben ment. Egyből kajáltam valamit, mivel reggeli kimaradt, és vettem 1-2 dolgot, többek közt pandás csokit a labornak :).
Egy kis japán ramen
A repülő időben indult és érkezett Szöulba. Már jó volt megérkezni és megkapni a csomagot. Elég fáradt voltam, egyből mentem haza mosni-pakolni. Ennek ellenére jó volt eljutni Kanadába. Örülök annak is, hogy most nem voltam egyedül, és remélem, még jöhetek ide. Szerettem volna Montralba és Quebec-be is menni, ha lett volna elég időm, de remélem, erre is lesz esély később :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése