2012. július 30., hétfő

Lassan megyek...

Öt nap :). Lassan el kell kezdeni pakolni... Nem lesz sok cuccom, de sejtem, hogy azért lesz mit zsákba tenni itt is:) (csokik, koreai kekszek sok helyet foglalnak) A nagyhátizsákkal megyek. Két éve nem használtam, mivel tavaly a kerekes bőrönd-kisebb hátizsák -kettőssel mentem. Szombat este levettem a batyum a szekrény tetejéről, hogy beletegyek valamit... Csupa por volt. Itt az ideje a csomagolásnak. Csak szép, nyugodtan, nem utolsó percre hagyva. Hogy szombatra márcsak a laptop betétele maradjon.

Ezen a képen elérzékenyültem...Lenyűgöző állatok a kutyák :). Magyarázat: Egyik kutya vak, a másik meg "segíti" a társát. Imádom a kutyákat, még mindig, és ha lesz lehetőségem, saját családom, tartani fogok egy ebet is! :)
 Most a kéziseinkért szorítok épp... Korea ellen játszanak... Nyerjétek meg, fiúk!! A vízilabdások miatt már majdnem elsírtam magam... (Otthon azt mondták, elbízták magukat a vízilabdások, kellett nekik a pofára esés, megérdemelték. Hát, én erre annyit mondok, remélem, felébrednek most már, és tényleg rendesen játszanak majd) Esküszöm, nem fogom a koreai ismerőseim orra alá dörgölni, ha nyerünk!! :)
Kicsit később: NYERTÜNK!!! :) Vééégre!! :) Gratula, srácok, kellett nagyon!! Csak így tovább!!!

Még egy érdekesség: A svájci- (dél) koreai focimeccsen Korea kiütötte Svájcot, és az egyik sportoló rasszista megjegyzést tett Koreára a Twitteren ("Szétverem..." "mongolidok" meg hasonlók). Ezt a svájci sportolót kizárták az olimpiai csapatból. Hát, mit mondjak? Ő tényleg megérdemelte!!!Nem modom ki, mennyire...

Csak azt nem értem, most a héten miért rándul görcsbe néha a gyomrom... Tudom, utazás, megyek lassan, idegesség, hogy mindent elintézzek indulás előtt, és egyebek. Nem félek a repüléstől, továbbra sem. Csak azért szurkolok, hogy ne késsen a moszkvai gép, és elérjem a pestit... jujj...

Indiából jöttek

 Újabb indiai ajándék az aktuális visszatérőtől! :) Indiai csoki, illetve ez a gyönyőrű csiszolt kagyló (biztos, mert tudja, szeretem a tengeri kagylókat). Hihetetlenül szép!!! Köszönet érte! (mellesleg a csokoládé is nagyon jó) Igyekszem majd magyar csokival viszonozni egy hónap múlva ilyenkor, ha visszajöttem :).

Megvan az előnye, ha kicsit nemzetközi a társaság. Márciusban, illetve 10 nappal ezelőtt is ettem/ettünk indiai rágcsát illetve süteményt, mikor visszatértek az osztálytársak. Elég zsírosak, curry, magok, talán fenyőgyanta ízét is éreztem. Többi hozzávaló rejtély számomra.
 

2012. július 29., vasárnap

Norebang-csak úgy magyarosan

Jól éreztem magam ma este!!! :) Délután négy fele indultam el Hapjeong állomásra. Sima utam volt. A Bundang line-n láttam egy olyan kissrácot, akinek olyan volt a haja, mint SP-nek, mellesleg olyan satyak volt rajta, mint Fluor Tomikán... (márcsak az hiányzott, hogy kimondja "na mivan, öcsém?"-mint vv cristofel... harmadik világháború...) Nem mertem elővenni a kamerámat, de egy diszkrét fotót csináltam róla a mobilomon. (sajnos nincs USB-m, de megkérdem a srácokat hol lehet szerezni ilyent.)
Írtam egy csomót, és elveszett... Utálom az ilyent...
Szóval megérkeztem, és már az elején gyanús volt, hogy rosszul emlékeztek a metrómegálló kijáratára a szervezők... De kapcsoltam, elindultam ellenkező irányba, megláttam a Woori -bankot, ami támpontnak volt megadva, megnyugodtam. Pont akkor hívtak volna, de már minden rendben volt. Nyolcan voltunk. Gabriel, aki kinn él, kölcsönösen olvassuk egymás webnaplóját, és Melinda a barátnője. Imi, aki szimplán turistáskodik, ő fejéből pattant ki az ötlet. Judit, aki szintén kinn van a párjával. Móni, aki a Kyunghee University könyvtárában dolgozik (ösztöndíjas). Két koreai is jött, Karcsi, aki nagy magyar-fan, pár szót tud magyarul. Tudja a Himnuszt, Szózatot:). Janka, aki magyar szakos. Ő jól beszélt magyarul :). A kávézóban elvoltunk egy darabig, dumáltunk. Hangulatos hely volt. Ez a gramofon nagyon jópofa!
Aztán vacsi, kerestünk kajáldát, végül egy japán étteremben kötöttünk ki. Hongede felé menet meséltek nekem arról, hogy reggelente mennyi részeg fiatalt látni fura pózban. A berúgós bulikat nem szerettem sosem. Én pia nélkül, vagy max. egy sörrel is jól tudom magam érezni, ha nagyritkán bulizom...  Húst ettünk, volt aki sajtosat, volt aki édesburgonyásat. Én az előbbit, mivel az édesburgonyát csak natúran szeretem igazán. Egy HP is előkerült, Karcsi lázba jött tőle! :)
Volt, akire "várt a tökhintó"- bocsánat a lopásért, de tetszik a kifejezés :). A többség Karcsi javaslatára, és meghívására norebangba ment. Na ott jót buliztunk! :) Volt, aki nem énekelt. Móni, Karcsi és én rongyosra kornyikáltuk a torkunkat... :) A pálinka  a képen csak photoshop!!! (ok, tényleg vittek... de becsszó, én józan maradtam!!!)
Karcsi jó volt. Megpróbálta magyarul énekelni az Aladdin betétdalát, egy darabig sikerült is neki :). ("A whole new world")
Én sem tétlenkedtem... Épp a "We are the Champions"-t énekeljük, heheh :) Kicsit hibáztam ebben...
A belinkelt dal az utolsó dalunk volt, egy koreai szám, de nekem tetszett! :) Elég későn értem haza (vonatok időben jöttek, de onnan nekem legalább egy óra a hazaút), most is álmos vagyok, de megérte! :) Köszönet, hogy kitaláltátok, megszerveztétek és hogy el is jöttetek! Magyarország megszerezte az olimpián első ezüst-arany és bronzérmét!!! Csak így tovább!!! :)

GANGNAM STYLE (강남스타일)

Most ez a szám nagyon menő Koreában... Amúgy tök poén!!! :) Az Itaewon Freedom tesója, csak kicsit hardcore verzió, heheheh :) Jól nyomja ez a rapper fószer :). Állítólag hatalmas energiája van, együtt táncol a háttértáncosokkal, és még a koncert szünetében is stand-up comedy-t ad elő.Tegnap ronggyá röhögtük magunkat rajta, mikor megnéztük az egyikük telóján a klippet. Kicsit az "I'm sexy and I know it" feeling. Tudom, marhaság, de akkor is viccesen marhaság :).Gangnamról már meséltem, hogy közel hozzánk, egy tipikus bulis negyed. (Gangnam, Itaewon és Hongde triumvirátus...)

2012. július 28., szombat

Szöulban, Jongno Tower, honfitársak, Gwangamun és egyebek

Jó napom volt!!! :)Fejfájással ébredtem, mivel sokat idegeskedtem a múlt héten. Sajnos ez nálam így szokott kijönni, ha pár napig folyamatosan ideges vagyok, akkor fáj a fejem utána. A futás sokat javított rajta, de még nem voltam az igazi. Kellett még egy koffein-bomba (értsd, földimogyorós Ghana csoki, imádom) és egy csomó lötyi (nyugi, csak víz), hogy használható legyek. Dél körül, kicsit megkésve találkoztunk négyen, magyarok, Jonggak megállónál. Honfitársaim kicsit késtek, de megtaláltuk egymást, és fölmentünk a Jongno-Tower-be. Szép volt a kilátás, főleg a WC-ből...
 A kilátás a WC-ből :) Félelmetes volt lenézni, kicsit tériszonyom lett. Mikor lifttel mentünk le, akkor kicsit pattogott a fülem, ugyanúgy ahogy egy kisebb röpcsi fel-és leszálásakor. (nagy gépeken ez nem jelentkezik, csak kisgépeken)
Aztán a Cheongycheon pataknál sétáltunk. Ki  volt írva, fürödni, táborozni, enni, dohányozni stb. tilos, mégis több gyerek belerohant a vízbe. Ami egy felnőtt embernek kb. térdig, egy gyereknek hasig ér, akik nagy lelkesen belementek ruhástul.  "Noooormális??" -kérdezte a frissen érkezett honfitársam. Nekem már szemem sem rebbent. Én is szoktam ezt csinálni :). Tudom, és megértem, hogy egy európai ember szörnyülködik, ha a ruhában pancsolást látja, én is nehezen emelkedtem felül ezen a tartózkodásomon, de már szoktam csinálni nyáron, a múlt szombati fejezetben világosan leírtam, miért merem. Aztán láttunk híd alatt piknikező ajusshi-kat. Hát, no comment :). Ok, cigicsikkere nem akadtunk.
Egyébként olimpia-lázban égett/ég Szöul. A híd alatt volt egy fotókiállítás a koreaiak sikereiből, és papír-érméket lehetett aláírni, üzenni a koreai csapatnak :).
Jellemző rám, de ezt írtam. Magyarul!!! :) :)
Ez a híd valaha egyn kereskedelmi útvonalhoz tartozott, a királyi palotához vezetett.
 A híd kövei között lámpák.
 Vízesés és csiga-itt kezdődik a patak.
Ezután nem sokkal kettéváltunk. A továbbiakban beszéljenek a képek, holnap tuti lesz agykapacitásom, hogy írjak róla, most kerül az ihlet. Írni nem akarok, mivel abból csak halandzsa lenne...
Szóval örömmel jelentem, agyam rendeződött annyira, hogy nagyvonalakban leírjam, mit csináltunk még tegnap.
Magyar zászló annak emlékére, mi is támogattuk Dél-Koreát a koreai háborúban.
 Gwanghamunon a gyerekek játszanak a szökőkútban. Megint hallottam a méltatlankodást, de én ezen is csak röhögtem :)
 A kissé késői ebéd :). Insadongon tudok egy jó és hangulatos koreai kajáldát, ahol már ettem én is, emiatt bátran merem ajánlani. Kellemes hely, kaja is nagyon jó. Mellesleg árakkal sem szálltak el, megfizethető. (Viszonyítottuk ahhoz, hogy a Váci-úton kétszeres-háromszoros árakon lehet ugyanazt kapni, mint egy kevésbé menő negyedben) Én tofus-tengeri herkenytűs szójalevest ettem (nem fintorogni a polipkarok láttán!!! :)). De mivel ez jó hely, a bulgogit ajánlottam "az újoncnak", szerencsére sikerrel :).Legalábbis elmondása szerint. Én hiszek neki :).
 Jogyesa-hoz is odamentünk. Valami buddhista szertartás volt. A lampionokat már leszedték a kültérben, de szentélyen belül még ott díszelegtek. Érdekes anomália: A buddhista kultura a hirdeti leginkább az egyszerűséget, de a szentélyeik nekik a legszebbek.
Lehet, hogy keresztény létemnek nagy árulása, hogy azt mondom, a buddhista szentélyekm, kultúra tetszik, de ez az igazság. Már mesélten, hogy érdekel a buddhizmus. :)
 Lampionok a Jogyesa bejáratában. Csak most tűntek fel. Este milyen szépek lehetnek :).
 Ez tetszett: Villanykörte alakú sövény!!! :)
Visszasétáltunk Gwangamunra, bementünk a múzeumba, Egy koncert készülődött. Először azt hittük, komolyzenei lesz. De szaxofonok, dobok és szintetizétor voltak kikészítve. Ekkor sejtettem, ez nem lehet komolyzene. Kellemes kiss jazz-zenét játszottak. 
Bementünk a múzumba is, ahol megcsodáltuk a hadihajót, és levetítettek egy animációt a koreai-japán háborúról. Kb. azt a stratégiát alkalmazták, mint az ókori görögök a perzsák ellen Szalamisznál. A könnyen mozgó koreai hajók arra kényszerítették az esősebb, nagy, nehézkesebb japán hajókat, hogy egy szűk szoroson menjenek át. Ezzel azonban csapdába csalták őket.
 A Hangul-falat is megcsodáltuk :). Mégcsak olvastam, vagy képeken láttam ezt a kivilágított falat, és tetszett. Gwangwamunon van az uralkodó szobra, aki "feltalálta" a Hangult. Egy jó, és bölcs uralkodóként írják le a legendák, ugyanúgy, mint Hunyadi Mátyást. Bár szerintem ezt ugyanúgy az utókor színezte csak ki... Tuti egy keménykezű uralkodó lehetett.
Jól éreztem magam, remélem, nem fárasztottal le a dumámmal az új ismerősömet! :). Bár sokat röhögtünk, én is örültem a magyar társaságnak. Idén, bevallom, egész gyakran találkoztam magyarokkal, a tavalyihoz képest :). És még ma este is lesz egy magyaros buli! :) Vettem pár apróságot is, amiket haza fogok vinni. Még van 1-2 dolog, amit be kell szerezni, de igazából már kezdek kissé kifogyni az ötletekből...
Azért Insadong fíingje még mindig nem múlt el, ugyanolyan örömmel megyek végig rajta, mint két éve. Itt adnak a legjobb joghurtos fagylaltot (legújabb kedvencem a joghurtos fagyi), és a ho-tteok is nagyon jó. (kár, hogy csak olajban sültet lehet kapni itt, a nem olajosat én jobban szeretem...) Egy hét múlva ilyenkor már a reptéren leszek :). Mindenesetre várom az estét! :)

2012. július 27., péntek

Eltelik megint egy év

Szóval bő egy hét és megyek haza (holnap lesz érvényes az "egy hét" megállapítás). :) Fura érzés. Ez az év volt a legellentmondásosabb időszakom, mióta az agyamat tudom. Vicces, hogy most hétvégén magyarokkal fogok összefutni - ma is, holnap is, aztán egy hétre rá indulok Pöstre.

2012. július 25., szerda

Olimpia

Holnap lesz a londoni nyári olimpia megnyitója! Ennak tiszteletére raktam be ezt a videót (egyik olvasóm mutatta, köszönet érte). A zene és a videó is nagyon tetszik.

"Mit szeretsz legjobban az olimpiában?"
"Hát a piát"- favicc, de mikor hallottam röhogtem rajta. 

Hajrá, magyarok, hozzatok haza minél több aranyérmet (és jó helyezést!!) :) Ez főleg a kézi-és vízilabdásoknak, úszóinknak illetve az evezőseinknek szól!!! (meg akármelyik sportág résztvevőinek!)
A foci VB-n két éve nyilvánvaló volt, Koreának szurkolok, mivel a magyar foci olyan, amilyen :(. Sajnos... De itt más a szitu, Nem tudom, mi lenne, ha lenne egy koreai-magyar vízilabda, kézilabda vagy akármilyen meccs... Érdekes lenne.

Remélem, nem keverik bele annyira a politikát, mint négy éve... Amin gyakran csodálkozom, mennyi doppingbotrányról hallok mindig. Gyakran buknak le sportolók doppingteszten, mégis sokan megpróbálják kijátszani a hatóságokat. Van, mikor hónapokkal, sőt évekkel később derül ki, doppingoltak. Emlékszem, 2004ben Bódvarákón voltam (elsőéves korom előtt), mikor az olimpia volt, és bejelentettek minden egyes aranyérmet (vagy ezüst/bronzérmet). Ujjongtunk akkor. Majd egy napra rá hallottuk, hogy dopping miatt kizárták egyik játékost, és elvették az aranyat tőle. Remélem, idén nem lesz ilyen... Mindenesetre hajrá!!! Vannak esélyes sportolóink, ahogy e falhozatalt nézem :)
 Nacsak, mit hallottam: Londonban az észak-koreai női labdarúgócsapat megsértődött, mivel dél-koreai zászlót mutattak a csapat bemutatásakor. Bocsánatkérés után voltak hajlandó csak lejátszani a meccset... (Egyébként győztek Kolumbia ellen). Személyes véleményem szerint durva baki, a briteket minősíti...