2015. december 5., szombat

WelliHilly ski resort

Eredetileg s Bears Town-ra akartunk menni, de ott nem volt elég hó. A reggelem érdekesen alakult. Előző nap hivatalos voltam egy intézeti ünnepségre, ami magába foglalt egy csomó unalmas beszédet, egy klassz koncertet és vacsit is. Előbb eljöttem, de nem voltam álmos, így elég sokáig filmeztem. Nem hallottam meg az ébresztőt, így késésben voltam. Taxit fogtam a találkozóhelyig (10 percnyire tőlem, dugó nélkül) és egy kis idegbaj és rohangálás után meg is találtam a buszt. A fiúismerőseim rám vigyorogtak: "no rush" (azaz "ne aggódj, nem késtél el", mivel volt, aki nálam is többet késett. Ugyanis a Yongsan felől jövő busz dugóba került, és mivel azon rengeteg "létszám feletti" ember utazott, meg kellett várni :). Kevés dugóval mentünk, egy jó fej dél afrikai lány mellett ültem, aki érdekes dolgokat mesélt az országáról. Oda is szeretnék eljutni (erre otthon mondanák: "Hova nem??"). Elég hosszú volt az út, a  kölcsönzőben is elszerencsétlenkedtünk, aztán meg a bérletekre is várni kellett, de végül megkaptuk azt is.

Mivel még a szezon elején voltunk, csak három lejtőt nyitottak meg, a lifteknél hatalmas sor állt. Azért élveztem a csúszást, de valahogy keveselltem. Jövő hétvégén a High1-ra megyünk, ami egyik kedvenc síterepem Koreában (és oda haverokkal még sosem jutottam el). Elvileg ott már üzemel a lejtők nagy része (Gangwon-do keleti részén hidegebb az éghajlat, főleg a magasan lévő síterepen). Egyszer estem, mikor rácsúsztam egy jégdarabra, ami alattomosan a hó alatt lapult.  Nem volt gond, mivel felálltam, és mentem tovább. Azért élveztem a havat, és a szép időt is :).










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése