Vietnámi lótuszvirág

Elnézést. hogy írok még egy fejezetet a fesztiválról, csak most történt valami érdekes... Pedig megígértem, több külön fejezetet nem fogok róla... Ma éjjel véget ér a buli, hálisten, azaz emiatt hálisten, mert nem fogok többet írni róla, hahahaha. A legközelebbi fejezetem már becsszó nem bulis fejezet lesz.
 Szóval az történt, hogy a vietnámi osztálytársak ma csináltak egy standot, ahol bemutatták a tradicionális kajáikat, kiraktak pár képet, és népviseletben pózoltak. Minakshival odamentünk. Megmutatták, hogyan kell lótuszvirágot hajtogatni. Nagyon szép volt, nem is annyira nehéz. Imádok alkotni, festés, rajz, amiből jól vagyok, hímezni is tudok,- Nagyim megtanított- fafaragáshoz is értek kicsit, kiskorom óta vágtam, ragasztottam, fúrtam -faragtam, de ami sosem feküdt, a hajtogatás. Ez egyfajta mumus-dolog volt nekem. Technikából is a hajtogatós feladatok húzták le a jegyemet. Szerencsére a csajok segítettek. Ugye, milyen szép???

 Ez még nem minden. Felajánlották, próbáljuk fel a népviseletüket. Én bár túl magasnak bizonyultam hozzá, de azért jól állt. Vietnámiakról tudni kell, alacsony növésűek. Aki meg ismer, meg látott élőben, biztos tudja, magas vagyok. Európai szemszögből nem óriásnövésű, de magas. Emlékszem, mikor két éve két vietnámi osztálytársam jött, első megjegyzésük, mikor megláttak: "úristen, de magas"- nekem meg első gondolatom: "hű, de alacsonyak"... :) :) :)

De annyira gyönyörűek ezek a népviseletek, szép színesek, nőiesek, és nem érzi az ember kismamaruhának őket. Kicsit a hanboknál ott volt a kismamaruha-fíling...

 Szóval mint kaját, egyfajta tavaszi tekercset csináltak. Ez teljesen más, mint a kínai tavaszi tekercs. A karácsonyi fejezetemben meséltem arról a "rizspapírról', abba töltenek zöldséget, rákot, húst. 

 Mégegy népviseletet fölpróbáltam... sajnos a nadrágrésze végképp rövid volt nekem!!! Hülye blogspot, hogy a túróba kell megfordítani a képet? ???  Egyszerűen nem tudok állított képet rendesen beszúrni...

Szóval a másik jelmez, direkt van úgy fotózva, hogy ne látszódjon, hogy a gatyó nem ér a bokámig sem...

Köszönet a vietnámi osztálytársaknak ezért a jó kis eseményért, a vietnámi kávéért, na és a jó hangulatért!!! Segítettem nekik lebontani a terepet, cserében lenyúltam még egy lótuszvirágot, annyira tetszett :). Köszönet érte!!! :)