Nooormális??? -egy kicsit másképp

Ma reggel az alábbi hírre ébredtem: Az egyik kedvencemet, a "Fans will be friends" című dalt kizárták az Eurovízió válogatójából... :(. Helyette egy Krisz Rudi -dalt tettek be... Normális a magyar nép??? Kizárnak egy egyedi, jó hangzású dalt, és teszenk be egy tucatpop izét??? Hát erre mit mondjak? Hol van a füle annak, aki Krisz Rudikát beválogatta??? Ennyi erővel SP, Fluor Tomika vagy VV Béci (bocs, Young -G) is indulhatna. Egy csomó tehetséges, jó előadónk van, akik tényleg tudnak valamit! Nem bájgúnár -vagy tinikedvenc-szépségverseny az Eurovízió...

Noormális???

Hétfő délután

Utálom, ha sürgős, határidős munka esetén valami közbejön... Hétfőn épp nagyban készítettem elő a dolgaimat. Közben a zenét hallgattam (Ruslana egyik új dalát, nagyon tud a csaj, nem csoda, hogy 2004-ben Eurovíziót nyert). Kyuhwan tök sokkosan bejön: "Hé, mindenki! Kifelé, nem biztonságos a labor" Rohantunk ki, vittem a táskámat, fényképezőgépemet (főnököm ki is röhögött a hátizsák miatt). De olyan stílusban mondta a srác, mintha most készülne felrobbanni a csernobili atomreaktor, vagy süllyedne a Titanic... Ilyenkor az ember mindig rosszat gondol. Végül kiderült, hogy a harmadik emeleten történt a baleset, valaki kiöntött egy veszélyes löttyöt, ami gyorsan párolog, belélegezve veszélyes. Nem tudom, ki és mit, de tény, kiürytették a BioNano-t, mint 1986-ban Pripaty-t. Ez volt délután 2kor. Öt óra körül már azt mondták, elmúlt a veszély, gondoltam, folytatom, amit tudok. De Minoék mondták, inkább menjek haza.
Mindegy, igyekszem a dolgaimat azért befejezni, de ünnepek alatt inkább nem leszek benn, mondhat bárki bármit!
Hogy valami vidámabb dologról beszéljek, elmondom, Magyarország indul az Eurovízión. Megvan a 20 dal, ami között van a versenydalunk. A Wikipedián fönn vannak a jelöltek. Vegyes mezőny, nekem négy kedvencem van.
Kiss Gina: Chasing Dream - Klassz dal, a csaj hangja is jó. Egyáltalán nem unalmas, jó hallgatni.
Monsoon: Dance - Pörgős, bulis dal. Esélyes.
Compact Disco: Sound of our Hearts - Jó hallgatni, és még mondanivalója van.
Bebe and tha Changes: Fans will be friends - Nekem nagyon tetszik! Pörgős, egyedi, nem tucatpop dal.

A többiek között is van jó, de annyira azokat nem tartom esélyesnek, mivel vagy gépzene, vagy tucatpop. Ráadásul 2007 kivételélével mindig angolul énekelt dal nyert. Magyarországot nem tudom, miért húzták le mindig, van, mikor egész jó dalt küldtünk. Rúzsa Magdi jobb helyezést érdemelt volna. Csézy (2008-as) dalát most hallgattam meg, egyáltalán nem uncsi, sőt, szép. A 2009-es Ádok Zoli viszont megértem, hogy nem jutott döntőbe, mivel az tényleg a "tucatpop" kategória volt. A fellépőruhája meg már vicc volt... Szóval reméljük, remélem, a kedvenceim egyike indul. :). Azaz nemcsak indul, hanem be is jut a döntőbe!!!

Még mindig a hó

Most egy Szöul körüli kis hegységben kirándultunk. Nem emlékszem a hegy nevére, de a vasárnapi túracsoport is csak most "tesztelte le" ezt a környéket, még senki sem járt itt a bandából. Elég melegnek éreztem a levegőt felfelé menet, sál le, sapka le, kabát le, a csúcson meg minden fel :). Meredeknek éreztem az egészet, főleg, hogy túlöltöztem. Olyan tömeg volt, mikor felértünk, hogy mozdulni sem lehetett. Találtunk egy szélvédett, kellemes helyet, ahol elfértünk, Ramen Man jó erős rament dobott össze :). Ettől kissé átmelegedett az ember. A csípős kaja melegít-állapítottam meg sokadjára.

Megérkeztünk:)

Sípálya?
Vicces pózolós a csúcson:)
Lefelé menet viszont gondok aladtak, várni kellett a "bénább" emberekre, aztán tökölés, hogy merre tovább, lábujjam lefagyott... aztána tanakodás, merre kell menni, hogy "erre hosszabb, vagy a másik irányban?" Az ilyen dolgokat utálom, főleg, ha hideg van.
A északi oldalán a hó is megmaradt. Végül a hosszabbik úton haladtunk tovább. Peter és Brett úgy döntöttek, meghódítják a másik csúcsot is. Én is szívesen mentem volna velük, de féltem, hogy idő előtt besötétedik. Így a többséggel tartottam. A levelek csúsztak néhol, a turistautat sem lehetett rendesen látni.
Kellemes rész volt, csak egy szurdokon mentünk le, a befagyott patak mellett, néhol iszonyatosan csúszott a jég, a hó. Én is csúnyán bevertem a hátsómat XD, de ezzel nem voltam egyedül.
Holden épp hógolyó általi merényletet akar végrehajtani XD.
Andrea szánkózik :) Azaz csúszik.
A befagyott patak leírhatatlanul szép!!! :) Nekem legalábbik nagyon tetszik :).Csúszott rendesen, de föltettem a "hóláncot" vagy "jégláncot" és bátran ráálltam a jégre! :)
Volt, aki sajátos módon oldotta meg a jégen való átjutást.
Gyorsan leértünk. Ez a WC mindent visz!!! Olyan szinten durva, hogy nem találok rá megfeleő szót. A guggolós budi helyes használatát mutató pasas nagyon vicces! De a női és férfi WC-n erőlködést mutató embrefejek sem semmik XD.
Barbie -ház. XD, már közel a célhoz. Ebben a kecóban fogadja Kent :D. A férfi-fodrászatot ezzel a (franciacsíkos) hengerrel szokták jelezni. Ha kettő ilyen henger van, akkor viszont bordélyházról van szó, a pletykák szerint. Majd megkérdem valamelyik koreai ismrősömet, hogy letisztázzam, melyik-melyik. A női fodrászat egyértelműbb, tudom, mivel én is vágattam idekinn hajat. Henger, amin női fejek vannak :D.Befagyott tó:) Magyarországon miért nincs már ilyen???? Egy dologtól durrant el viszont el az agyam-hogy olyan sokáig tanakodott a banda azon, hogy merre kéne tovább menni. Vagy hogy hová kéne kajálni beülni... Buszra ültünk, azt mondták, a busz Szöulba megy. Aztán kitalálták, hogy abban a kisvárosban akarnak enni-én inkább voltam fáradt, mint éhes. Leszálltunk a buszról, és elmentünk kajáldát keresni. Bevallom, már minden bajom volt... Miért nem jó ezeknek Szöulban valami jó helyen enni, itt semmi sincs... Végül találtunk normális helyet, ahol egész jó kaját adtak, korrekt összegért.
Fáradtan tértem haza, de örültem, hogy ma sem döntöttem az otthon maradás mellett. Jó volt kimozdulni. Leginkább azonban a jövő (hosszú) hétvégét várom, Jeju-do-t. Pénteket estét akarok, éjfélkor indulunk!!! XD

Fáradt

Szombat este, ülök a laborban. Be kell fejeznem egy kísérletet, de holnap kirándulás! Egy hét múlva Jeju-n leszek! :) Alig várom!!!!!! Eléggé fáradt vagyok, pedig teendő van elég, meg lesz is. Jobb is, most végre megint tudok örülni a feladatnak.
Jól vagyok, csak fáradt. Fáradt, néha szomorú :(. Gyakran érzem magam egyedül. Bár vannak emberek, akik közel állnak hozzám, de nem mindennap látom őket. De megnyugtat, hogy vannak.
Futok minden nap, továbbra is. Nagy akaraterő kell legtöbbször, hogy rávagyem magam. Főleg hidegben megvan a "nincs kedvem" "mint akit szétvertek" érzés.De ha elkezdtem, utána már sokkal jobb. De azért nagyon büszke vagyok magamra, hogy tudom csinálni, nem hagyom el magam annyira, hogy kihagyom. A túlsúlytól való félelem az egyik ok. A másik meg az, hogy tulajdonképpen szeretek futni. Megnyugtat, és szinte magam mögött hagyom a problémáimat. Tulajdonképpen jól esik.
A sportpályát újítják, a legrosszabbkor. Ráadásul, pont festik a futópályát, és már rámenni sem szabad. Addig futok a campus és a templom közötti bicikliúton. Istenem, mennyire hiányzik a bringázás! De jó lenne már bringára pattanni, és csak tekerni!
De nem panaszkodom, jövő héten Jeju, haladok a dolgaimmal, vannak haverjaim, és jó lesz minden!! Kitartáááás!!! :D

Tetrafóbia -avagy egy kis számmisztika

Péntek 13. Mint tudjátok, a 13 nem egy szerencsés szám. Elég sok babona kötődik hozzá, pl. Amerikában nincs 13. emelet, vagy kórterem. Hallottam olyan babonát is, hogy valamelyik uralkodó vonattal utazott, és a szerelvény a 13. vágányra érkezett volna, de az uralkodó intézkedett, hogy helyezzék át. Én is ódzkodtam a 13. vágánytól a Keletiben (Pesten) kicsit, bevallom töredelmesen. Van egy kis babona bennem...

Itt, Ázsiában azonban a 4-es a szerencsétlen szám. Ugyanis a legtöbb ázsiai nyelvben a "4" -szó hangzása hasonló a "halál" szóhoz. (Korea, Japán, Kína). Ünnepnapokon, vagy betegség esetén a "4"-es számot igyekeznek elkerülni.
De a mindennapi életben is igyekeznek a 4-es számot elkerülni, ha lehet. Gyakran nincs 4. 13. vagy épp 14. emelet. (meg általában a 4-re végződő számoktól ódzkodnak, de a 40-esektől is helyenként). A 13 szerintem azért problémás, mert 3+1 az 4. De a 22 akkor miért nem? :D
Itt Koreában annyira durván nincs jelen a tetrafóbia, a 4. emeletet általában "F"-betűvel helyettesítik a liftekben. Viszont a kórházakban állítólag nincs 4. emelet. Ha egyszer olyan helyen járok, akkor meg fogom figyelni jobban.
Pl. ez a kép a labor liftjében készült. Koleszban viszont van 4. emelet, direkt liftbe szálltam, hogy megnézzem.
Viszont vicces, hogy Kínában azokat a mobilokat, amiknél a hozzá tartozó mobilszámban tartalmaz 4-es számot, olcsóbban adják. (hihihi, én számomban három 4-es is van, de jól járnék Kínában :D ).
Én bár kicsit hiszek a számmisztikában, de nem vagyok tetrafóbiás. (Viszont el tudom képzelni, hogy a kínai diákok a koliban mennyire ódzkodnak a 4. emeleti szobáktól.) A sors íróniája, hogy a a holdújév idén január 23-24-ére esik. És meg egy írónia, hogy Koreában a szerelmi ünnepek (Valentin-nap, Fehér nap stb.) mindig az adott hónap 14-ére esnek (minden hónap 14-én van egyfajta romantikus ünnep, amik inkább üzletnek számítanak). Bár ezen "szerelmi" ünnepek később jöttek, mint a tetrafóbia... Vagy ha a 4-es szerencsétlen szám, akkor valamivel ellensúlyozni kell?

Hamarosan holdújév

2012. a Sárkány Éve lesz. Január 23-án kezdődik, és a 2013-as szülinapomig tart. Jó hosszú lesz. Bár a maják megjósolták a világ végét, de ebben én nem hiszek. A kínaiak ettől az évtől egyfajta csodát várnak. Nem tudom, mit, szerintem gazdagságot, egészséget.
Remélem, a laborban senki sem fog benn lenni. Én már tuti nem fogok dolgozni. Mostanában azt sem tudom, hol áll a fejem. Jobb is, mivel nehéz időszak van most, és legalább lefoglalom az agyam.
Már tuti, hogy holdújévkor megint Jejura megyek. Tavaly élveztem, remélem, időn sem lesz máshogy. De jövőre lehet kitalálok másik úticélt erre az alkalomra.

Elég sokan hazalátogatnak-főleg a kínaiaik. LingHe pl. ma ment, el is tudtunk búcsúzni, Jin kísérte ki a reptérre. Néha mennék én is, de nem lehet. :(Márciusig szinte rohammunka. Július végén-augusztus elején viszont megvan az esély, hogy hazalátogathatok, beszéltem már Főnökömmel erről. Remélem, összejön.

"Írhartnál egy útikönyvet"

Ezt nekem már többször is mondták. Először 2010-ben, mikor hazajöttem Szöulból, vízum-ügyben. Persze már akkor írtam a naplómat, amit később a webnaplóm váltott fel. Nem tudom, tulajdonképpen egy útikönyv megírásához sokkal többet kéne utaznom. Amire jelenleg időm nincs. Sajnos. Pedig ha lenne, akkor már rég körbeutaztam volna Koreát.
Az is igaz, Koreáról jelenleg nincs magyar útikönyv. Nem egy népszerű úticél nekünk, magyaroknak. Egyszer szülinapomra kaptam egy Koreai útikönyvet angolul. Főnököm megemlítette vasárnap, hogy látott egy héber emberről egy filmet, aki beleszeretett Koreába, és írt róla egy könyvet. Meg nekem is meg kéne csinálnom ugyanezt magyarul. Bár nevettem rajta, de el is gondolkodtam. Valóban, lehet, hogy tervezek egy könyvet Koreáról, de nem útikönyv-jellegűt, száraz adatokkal. Inkább a saját élményeimet, nehézségeimet akarom leírni. Hogy hogyan alkalmazkodtam az ázsiai kulturához., mint európai ember. Egyfajta túléló-kalauz :).
Webnaplómat főleg a családom, otthoni barátaim számára írom, de számolok a Korea iránt érdeklődő emberekkel, mint potenciális olvasókkal. Tudom, sokan azt várják, írjak a k-popról, de erről nem nagyon tudok, mivel zenei ízlésemet nem változtatta meg Korea. Csak azokat tudom, amiket norebeng során szoktunk énekelni. Sőt, Korea inkább ellenkező hatást váltott ki-sokkal több európai zenét hallgatok, mint egyébként. A koreai sorozatokról, filmekről sem tudok nagyon írni, meg a színészekről sem. Ezért elnézést kérek olvasóimról.
Meg azért is, hogy nem beszélem a koreai nyelvet. Tudom, lusta dög vagyok. De mentség legyen számomra, angolt már közel anyanyelvi szinten beszélem. Bár írás esetén még van hová fejlődnöm...
A negatívumokról is kell néha írnom, mivel nem móka-kacagás itt az élet. A hetem nagy részében én a laborban ülök, és csinálom a dolgaimat. Hétvégente viszont amikor csak lehet, kiszabadulok.
Szóval tervezem, hogy írok majd Koreáról egy könyvet később. De nem útikönyvet. Persze lesz benne útleírás is, de egy itt élő, itt dologozó ember beszámolója lesz majd. Arra talán nagyobb kereslet van, és jobban el lehet érni, hogy az ember megszeresse Koreát.
Addig meg olvassátok a webnaplómat, írok, amilyen gyakran csak tudok. Ha valami érdekes, említésre méltó történik velem, lejegyzem. Köszönet jelenlegi olvasóimnak, akik követik az írásaimat! :)))