Szóval az ünnepek utolsó 3 napját a Phoenix Parkban és Yongpyeong-on töltöttük, és síeltünk. A Phoenix Park most kellemes csalódás volt: Lehet társakkal jobb a síelés, az ember könnyebben rámegy a nehéz lejtőkre is. Mivel egyszer lementünk egy olyan lejtőn is, ami már szerintem simán benn volt a feketepálya-kategóriába (1 fekete csillaggal volt jelölve, pedig szerintem volt az 2 fekete csillagos is...). Én is csak lassan-óvatosan mertem rajta menni, míg egyik kedves ismerősöm szinte úgy ment le rajta snowboard-dal, hogy szinte csak hátrafelé csúszott az egészen :) :). Amúgy szép, napos időnk volt, hó sem volt rossz, de sajnos akadtak kásás terepek. Hiába, közeleg a tavasz :). Egyszer taknyoltam egy nagyot, szerintem emiatt... És ami vicces, hogy nem a nehéz pályán, hanem a kezdő pályán... Kásás hóban könnyen szétcsúszik az ember léce, és én is emiatt estem el. Nem lett semmi bajon, szerencsére. Szinte zárásig síeltünk, utolsó pillanatban is fölmentünk még egyik liften. S**r bakancsot kaptam, égett benne a lábam, ha épp nem volt rajtam léc. Ennek ellenére elviselhető volt.
A szokásos szállásra mentünk, a semmi közepén lévő faházakba. Énnekem sikerült kifognom a csendes helyiséget, és egy darabig részt vettem a játékokba, de hamar aludni tértem. Rémálmom volt, percekig sokkosan feküdtem, miután felébredtem, és leesett, ez csak álom (Aznap délután, egyik ismerősöm fb-s bejegyzése során esett le tényleg, hogy ez csak álom, és tényleg megkönnyebbültem). Ráadásul egyik lány nagyon hangosan horkolt a szobába :( :(. Másnap Yongpyeong-on síeltünk. Felhős idő volt, de nem akadályozott meg minket a csúszásban. Délben a szokásos gyros-os helyen ettünk. Mondtam csirkéset kérek a török árusnak (mivel volt múltkor bárányos is, most nem), erre ő félreérthette, és odanyújtott nekem némi pipihúst :). De most is finomat ettünk. Délután havazott, a kanadai kedves ismerősömmel csúsztunk a vizes hóban. Élveztük, de később olyanok lettünk, mint a hóemberek, miközben a liften mentünk fel, olyan sűrű pelyhekben hullott a hó. Sajnos a kesztyűnk is elázott, így mentünk az étteremnek használt helyiségbe, ahol volt egy "tűzhely". Mindenki ott szárította a nedves kesztyűt-sapkát. Bár nem száradt ki teljesen, de 20 perc szárítkozás sokat segített :) :). Ráadásul a hóesés is csendesedett, mintha tisztult volna az idő. Mentünk vissza a közeli lejtőkre, csúsztunk még párat. Most is az "utolsó pillanatig" síeltünk, még egyszer felengedtek minket a felvonóval, de mire leértünk, már az összes lift leállt. Vettünk még egy gyrost ("mert megérdemeljük"), és megállapítottuk, jókor ért véget a síelés, mivel a havazás esőre váltott. A túrázók rosszabbul jártak: sajnos eltévedtek, és sokkal több "esőt kaptak", mint mi :). Mi legalább havazásban síelhettünk:) :). Itt gondoltam: utolsó napon már nincs kedvem síelni...:). Este Cards Against Humanity-t játszottunk, sokat röhögtünk :) :). Építettem hóembert is, mivel volt némi hó a szállás mellett, ami másnap reggelre elolvadt (egész éjjel esett az eső... :( ).
Szóval harmadik napon már nem volt kedvem síelni, mivel gondoltam, tuti kásás a hó. Reggel pakoltunk, ébredeztünk, majd mentünk a Seonjeongryeong mellett lévő bárányfarmra, amit már láttam, de azért jó volt látni a megszületett kisbárányokat :). Ettünk, hamarosan jött a busz. Szerencsénk volt, dugó nélkül megúsztuk a hazautat. A 3 órás hazaút csakis azért volt 3 óra, mivel megálltunk egy hosszabb mosdószünetre... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése