Ismételt futás a tengerparton

Másnap reggel korán felébredtem (tipikus Vándormadár-stílus :) :) ), és járkáltam kicsit. Később egyik csajjal elmentünk kaját venni, de a tengerbe nem mentünk bele, mivel eléggé veszélyesnek találtuk. Később kiderült, történt egy baleset: Egy csónak felborult előző éjjel, amiben azt hiszem, négy utas ült. Három embert sikerrel kimentettek, de a negyedik sajnos életét veszítette :(.
 Reggeli képek. A felhők nagyon szépek voltak :).

 Készültünk a versenyre, az egyik csaj kölcsön adta egyik futópólóját, mivel látta, az enyém túl zárt. "lenyúltam" az egyik kendőjét is. Azaz felpróbáltam, és mondta, nyugodtan tegyem fel, mivel kevésbé fogok izzadni :)

 Készülődnek, készülődnek.

 Verseny előtti szelfi...

 Pózolunk a teraszon :)

 9kor, a csoportképek után rohantam bemelegíteni, az ugrálás jól esett. Az ürge, aki az esemény MC-je volt ("műsorvezető"), ott ökörködött a fitneszedző csajok mellett a színpadon :) (vicces volt). Aztán hamarosan kezdődött a félmaraton rajtja. Jobb tempóban futottam, mint tavaly, idő sem volt olyan tiszta. Fújt egy kis szél, ami enyhítette a meleget, bár párás idő volt. Azért megkínlódtam, de érdekes módon nem volt annyi holtpontom, mint tavaly. Kocognom som kellett. Az önkéntesek, a helyiek, sőt néha a rendőrök is szurkoltak nekünk. A vizes állomásoknál annyira nem kívántam a banánt vagy jégkrémet, de a vizet kettesével vedeltem...  Elég jól haladtam, és teljesítettem, amit kitűztem: jobb időt futni, mint tavaly. 2 órán belül voltam, de ez nem lett helyezés, mivel a női mezőny is erősebb volt, mint tavaly. 1 óra 58 percet futottam, ami nyári melegben misztikum. Azt hiszem, most már ráhajthatok az őszi, 1:45ös időkre :)
Itt már a célhoz közel :), kimerülten próbálok mosolyogni futótársamra. A célba érve az MC bemondta, a nevem és hogy "You must be Seoul Flyers" (Te tuti a Seoul Flyers-sel vagy, azaz a futóklubbal). Átvettem az érmet és a vizet, és elsétáltam a tengerhez...

 ...ahol ismerőseim vártak. Belementünk kicsit, pancsoltunk a vízben. Egyik csaj azonban túl hirtelen ment bele a vízbe, felhevülten, és begörcsöltek az izmai (azaz szerintem attól görcsölt be a vádlija). Szerencsére ott voltak a vízi rendőrök,  akik segítettek.
Pózolunk a tengerben az éremmel :).

 Rajtszám és érem, már a buszon.

  

Hazafelé a 3 órás utat 4 és fél óra vagy 5 alatt tettük meg, most Jinbu körül volt egy durva dugó (Pyeongchang mellett), ahol a 2km-t haladtunk két óta alatt. Azért most sem úsztuk meg :). De azért jó hétvégém volt, még ezzel együtt is. Nem bánom, hogy ezt a futást választottam a Korea Burn (elég nagy fesztivál a nyugati tengerparton) helyett. Így legalább megúsztam azokat a durva szúnyogcsípéseket, amiket ők kaptak (legalábbis amiket a közösségi oldalon posztoltak, elég durván csíptek a dögök :) ), és adtam a múlt hétről visszamaradt csípéseknek egy esélyt a gyógyulásra, mivel itt nem voltak moszkitók ("legszebb öröm a káröröm", ahogy otthon mondani szokás :) :) ).