Taebaksan hajnali túra

Hideget mondtak a szombatra, ráadásul szél is fújt. Ennek ellenére fölmentünk a gerincre, és és végigsétáltunk ott. Napfelkeltéről sajnos lemaradtunk, mivel ha megállt az ember, menthetetlenül átfázott. Fényképezni sem mertem sokat, ugyanezen ok miatt.

Itt még jó idő volt viszonylag :) :)

A Buddha-templom mellett is viszonylag szélvédett volt a terep...

De itt, a sámánista szentélyeknél már kesztyűt is alig lehetett levenni, a hideg és a szél miatt. Nem bánnám a hideget, de a szeles hideg nagyon rossz :( :(

Mire kivilágosodott, felértünk a csúcsra.

Itt sem volt melegebb, de azért mosolyogva pózolunk :) -20 foknak éreztem a levegőt, de lehet, a higanyszál ez alá ment :) :). Van, aki élvezte ezt a "kellemes éghajlatot". Végül is a hideg ellen fel lehet öltözni :).

Gyorsan leértünk, elég sok természetes havat láttunk :).

 Reggel 9 előtt már a fesztivál területére értünk.
A völgyben sem volt nagy hőség. Állítólag a Taebak -rész a leghidegebb pont Koreában, Gyorsan beültünk kajálni, pajeon, makgoli, bibimpap volt a menü :) . Ezek után megkerestünk a fürdőt, mivel pihenni is kellett kicsit a hosszas nemalvás után :) :).

Kutyusmutyus :)

Yongpyeong, téli fesztivál futóvereseny

Reggel taxit akartunk hívni, hogy kiérjek időben a verseny színhelyére, de sajnos nem jött, tehát úgy döntöttünk, kisétálunk (40 perces séta, 4 km?). Melegünk lett teljes felszereléssel gyalogolva, de bemelegítésnek jó volt :). Láttam a futóklub buszát, mondtam a is ("Dehát annyi hasonló busz van"-volt az ellenérv :) ), hogy, valószínűleg azzal a busszal mennek a többiek, és később kiderült, eltaláltam :) :) (úgy emlékszem, azzal a busszal már utaztunk a futóklubbal). Kis tekergés után meglett a verseny színhelye, és a rajtszámomat is megkaptam némi "tévedések vígjátéka" után (azt hitték, odaadták másnak, és egy srác rajtszámát akarták odaadni, aki nem jött).
Már versenyre várva :)

Nem őrültünk meg, ez volt a dresszkód :).

Volt pár vicces jelmez :) :) (futás közben egy Darth Vader-t is láttam :) )

Elég jó tempóban futottam, most sikerült egész jól formába hoznom magamat december óta (tudom, öndicséret büdös :P ). Szerencsére nem volt hideg, szél sem fújt. Az Anyatermészet kicsit alábbhagyott a hideggel, gondolom, tudott erről a dilis versenyről, és nem akarta, hogy tüdőgyulladást kapjunk. Nem fáztam szerencsére, és jó tempóban haladtam, emelkedőket is jól bírtam. Élveztem a futást, bár az első 10-ről épphogy lemaradtam, személyi rekordot futottam. 47 perc 17 másodperc, több, mint 1 perccel jobb, mint a tavalyi időm :).  Viszont a honlapon 10.-nek hoztak ki... No comment, de mindegy :). A 45 perc a cél 10km esetén, de nem görcsölök rá :).

Köszönet a futóklubnak a segítségért, annak ellenére, hogy nem tudtam velük utazni :).
Verseny után beültünk meginni egy zöldteás latte-t, és kiderült, a fesztiválra kőkeményen 3an mentünk. A többiek mind pihentek. A hazaút elég hosszúra nyúlt. A futóklub buszát is megláttam a tömegben, micsoda egybeesés. Hamarosan alszom egyet, mivel a héten elég s**rul pihentem... :(.  Februártól már el fogok kezdeni komolyabban futni, mivel márciusban maraton :). 

Yongpyeong megint

Hétvégén megint síeltünk. Kevesen jöttünk ezen a hétvégén, a busz csak félig volt teli. Most sokkal jobb volt Yongpyeong, majdnem az összes pályát megnyitották, és a hó is egész jó minőségű volt. Bónuszban még nem is volt zsúfolt egyáltalán :). Először felmentünk a fülkés felvonóval, majd egy "laza, meditatív csúszás után" a kedvenc lejtőinken folytattuk a síelést :). Jót csúsztunk ma is. Először kicsit éreztem, rossz a gyomrom, de később kiderült, talán a kimaradt ebéd miatt. A gyrost sem hagytuk ki, idén sem (ezért is szeretek Yongpyeong-on síelni, itt lehet kapni gyrost :) ). Ezután már sokkal jobban élveztük :). Egy szerencsétlen esésem volt, sajnos olyan helyen estem el, ahol nem tudtam visszacsatolni a lécet, és le kellett sétálnom pár métert. Pont a szünet előtti utolsó csúszás során történt a kis baleset, de szerencsére nem lett semmi bajom :) :).

 Síelünk, merazjó :) :)

A kihagyhatatlan kebab/gyrosz (kinek mi) Yongpyeong-on :)

A kandallónál pihentünk az esti síelés előtti szünetben. Jó volt kicsit leülni, teázni, dumálni :).

Amikor kezdődött az esti sízés, örömmel mentünk a kivilágított pályára csúszni párat a kedvenc lejtőnkön. Eleinte nagyon jó volt, kevés ember, klassz hó, de gyorsan hűlt az idő sajnos. Eléggé átfáztam, direkt azért vettünk fémdobozos kávét (melegítettet), mivel az segített felmelegedni :)

Ezt követte egy késő esti főzés. kajálás. Viszonylag korán aludni tértünk, de elég s**ul tudtunk pihenni, mivel a banda nagy része hajnali fél 5ig vedelt, és hangoskodott... 

Hahaha

Ezen szakadtam :) :) Amúgy is vége a karácsonyi ünnepi szezonnak, tehát aktuális a poén :)

Mégegy vicceset berakok, néha egy kis nevetés sem árt: Nincs bajom a macsekokkel, sőt (bár inkább kutyás vagyok :) ). Csak ez annyira vicces :).

Egy érdekesség: Magyar kaja Szöulban?

Amivel sajnos csalódást lehet okozni: Koreában nincs magyar étterem. A koreaiak többsége a magyar gasztronómiáról mit tud? Legtöbben a gulyást ismerik. Viszont sok koreai kaja hasonlít a magyar ételekre. A kimchijjiggae pl. olyan kicsit, mint otthon a székelykáposzta. Többféle csípős csirkeleveset (nem a samgyetang)-csirkés kaját ettem, ami a magyar paprikás pipire hajazott. Emellett vannak gulyásra emlékeztető húsos ételek is. A koreai halleves révén szerettem meg a halászlevet (szégyen-gyalázat, tudom, mondták már egyesek  :) :) )

A facebookon a "Koreai magyarok", a "Magyarok Koreában" vagy az "Indeed Korea" csoportban már tettek fel kérdéseket, de sajnos senki sem tud konkrét helyet. Volt régen egy "Goulash and Bread" nevű hely Hongdae-n, ahol gulyáslevest lehetett kapni. Gulyáslevest, rizst, zöldsalátát, kenyeret szolgáltak fel, Több helyi haverom járt ott, és dicsérték, főleg, hogy fix összegért lehetett repetát kérni. A helyi magyarok között megoszlott róla a vélemény: néha "csehszlovák gulyás" vagy "menzagulyás" jelzőkkel is találkoztam :). Ez a hely már nincs meg,sajnos bezárt pár éve.

Viszont hallottam pár dologról a helyiektől. A VIPS-ben (helyi "all you can eat" étteremlánc) volt a választék között gulyás, egyfajta super food néven is reklámozták (höhö). A vélemények szerint nem is hasonlított a magyar gulyásra, de nem volt rossz.

Emellett egy helyi magyar és koreai felesége Jeju-n nyitott éttermet, és a kínálatban van gulyásleves is. Erről nem tudok nyilatkozni, csak a hírekből tudok erről. 

Pangyo-nál, a Hyundai Department Store-ban állítólag lehet kürtős kalácsot enni. Emellett hallottam pletykákat aranygaluskáról, magyar kolbászról is. Októberben, a namhae-i német faluban láttam csülök-szerűséget. Nem tudom, szerintem az embereknek nem éri meg Koreában magyar éttermet nyitni, nem biztos, lenne rá kereslet. Sajnálom, hogy ez ügyben én is csak meg tudom erősíteni az eddigi véleményeket. Koreaiakban fura: itt minden csípős és édes. Ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül. A tejföl-szerű dolgokat a koreaiak valahogy nem szeretik, natúr, nem édes joghurtot sem nagyon találtam. Kefir szerűséget ("curd") indiai étteremben , vagy indiai barátaimnál ettem. Állítólag a Home plus-ban lehet kapni, bár ezt is megcáfolták :).

Agymenés, ami már régen volt

A téliesebb idő is beköszöntött az új évvel: száraz-hideg idő van most, ami Koreában gyakori. Remélem, hamarosan jön némi hó is. Azt hallottam, Yongpyeong-on megnyitották a hosszú pályát, jövő hétvégén leteszteljük majd :). Meg gyrost is eszünk megint, emiatt is szeretjük Yongpyeong-ot :) :) :) :). Amúgy vasárnap mindenképp ott kellene lennem, mivel lesz az a bizonyos lökött futás (lányoknak rövid ujjú póló a dresszkód), amin tavaly is ott voltam, és megint megyek. Remélem, benn leszek az első 20ban :) :). Bár nem érzem, hogy csúcsformában lennék, mivel nem tudtam annyit edzeni, mint szerettem volna (meló, kialvatlanság). Viszont végleges állapotromlás nem következett be nálam, mivel jól bírom a futást. Sőt, fizikailag sokkal jobban érzem magam, mióta lecsökkentettem a cukrot az étrendemben (bár most találtam egy nagyon finom csokit, amiben állítólag kevés a cukor, néha veszek ilyent) :) :). Szóval futócuccot is viszek majd hétvégére :).

Bocsánat, hogy mostanában nem írok olyan sokat. Sok dolgom van manapság. De jól vagyok. Vannak rosszabb napok, amikor legszívesebben csak aludnék, de amúgy minden rendben. Ma kaptunk egy levelet, hogy hivatalosan elfogadtak több írásunkat egyik folyóiratba, aminek örülök nagyon. Ma leszaladtam 14-15 km-t este, úgy, hogy reggel már kocogtam kb. 8km-t. Tudom, javíthatatlan vagyok... Ma mondták nekem, alapítanom kéne a suliban egy sportegyesületet... Hát, erre nem hiszem, hogy sor kerül. Én is csak hobbi szinten csinálom a futást, saját örömömre, és nyelvtudás hiányában nem hiszem, hogy ez nagy siker lenne. Viszont sokat jelent nekem, ha ismerőseim írják nekem, motiválom őket arra, hogy sportoljanak :) :).  

Annyira szép ez a dal :) :)

"A remény az utolsó ezen a földön,
Ne vedd el tőlem, magamban őrzöm,
Nem adom át senki másnak,
Ha kell, csak a nagyvilágnak,
A szél, majd, ha feltámad..."