A nap dala!!!

Nem tudom, miért, de most újra sikerült zenét posztolni! Egyik kedvenc zenekarom -a sok közül!!! :) :)

Szóval amiatt is tettem be egy dalt, mivel tényleg dühös vagyok... Nyuszikám, már unom, hogy folyton acsarkodsz ellenem....Féltékeny vagy, vagy mi a cukrozott ****** az oka, hogy le akarsz járatni?? Nincs semmi okod rá, hiszen nem ártottam neked, és a közösségi oldalra sem írtam ki semmi kompromittálót, amivel le tudnál alázni!!

hehe

Ma ikrás-zöldséges-sajtos rizst (v)ettem! Nagyon klassz! Fura kolléganőm: "Te meg tudod enni a sajtot?" -mivel ő állítólag nem, legalábbis ezt hangoztatja... (a pizza gondolom, más kategória...) Hehe, majd legközelebb, ha ő odenget (azt a gusztustan halas izét, fúj...), akkor elsütöm ezt neki... :) :) Szeretem a halat, de hal formájában, nem odengként :).

Háát...

A szombati futás, a startnál!!! Kicsit erős csoporttal futottam, de azért jó volt! :)

jujj...

Ki lopta el a tavaszt??? Már majdnem 30 fok van Szöulban!!! A laborban elviselhető a hőmérséklet, de a gyakorlóban majdnem megfőttünk... Amúgy a prof pipettázás versenyt rendezett :)! Kék lötyit kellett pipettázni az Eppendorf- csövekbe, mindegyikbe egy ml-t. Vicces volt :). Főnököm megtiltotta, hogy melegítőben legyünk a laborban. Engem mondjuk nem érint, mivel én csak futásra veszek melegítőt... Sőt, ilyen melegben már sortban-pólóban szoktam futni... Viszont szerintem az én öltözködési stílusomban remélem nem talál kifogást. Nem húzok föl miniszoknyát, bugyinak (tangának, höhö) beillő sortot, se nem hasig kivágott felsőt...  Viszont már olyan meleg van, hogy hátam közepére sem kívánom a hosszú farmert!!!

 Az azáleák már lassan elvirágoznak...

 Csak mert szép...

 Szerintem ez így egyáltalán nem kihívó, mondhatnak bármit... Ok, térd felett végződik, de akkor is elég szolid!!!

Dodam-3-bong, Gosu Cave és Jebibong

Danyangban kirándultunk tegnap. Gangwon-do-t szeretjük. Rengeteg klassz túraterep van arrafelé, sok sípályával, illetve a tengerpartok is szépek. Mellesleg nincs olyan messze. Kevés ismerős jött most...

Szóval először a Dodam-3-bong-nál jártunk, amit én már láttam októberben. Dodam-3-bong három sziklát takar, amik a Namhangang folyóban helyezkednek el, szigetszerűn "állnak ki belőle". Motorcsónakkal megközelíthetőek.

Erre van még egy érdekes természeti látnivaló is: Egy hídszerű szikla, ami szintén a természet műve. Az embernek csak föl kell sétálnia egy kis dombra a lépcsőkön, és egy pavilonból klassz kilátás nyílik. Aztán kb. 100 métert kell mennie az erdőben, és megtalálja az említett sziklát.

Emellett volt itt egy szökőkutas színpad is, ahol énekelni lehetett, közben a szökőkút is működött. Az ajummák ezt kihasználták rendesen, olyan bulit csaptak, hogy nem emberi! 
Következő állomás a Gosu -barlang volt. Mint tudjátok, szeretem a cseppkőbarlangokat. Otthon is van pár gyönyörű, talán emiatt. Tavaly jártam a Gossi-ban, az is nagy élmény volt. A Gosu is gyönyörű volt, csak akkora tömeg volt, hogy nem emberi. Szűk ösvényeken mentünk, alig lehetett haladni, ez kicsit idegesítő volt. Féltem, hogy ki fog ütközni a nem létező klausztrofóbiám (hehe)

.

Egyik srác azt mondta, hogy szerinte ez a barlang kicsit Gringotts-fíling (Gringotts is egy cseppkőbarlangban helyezkedett el) volt a Harry Potter-ből. Hát, van benne valami... :) Warren a végén lefotózott mindenkit... Ezek után ebédeltünk, nagyon finom bibimpapot ettünk szójás levessel. Tényleg, imádom ezeket a hegyi zöldségeket!
Végül Jebibongon kirándultunk, de sajnos idő hiányában nem tudtunk fölmenni a csúcsra. Nagyon meleg volt, már így, május közepén is... Azt hiszem, idén elmaradt az igazi tavasz...
 Nem volt annyira tiszta idő, de gyönyörű volt a kilátás... :) A szél fújt...

Ez a fa nekem nagyon tetszett!

Szegény Colton, megkínlódott a frissen beszerzett szalma-fejfedőjével (szél folyton le akarta fújni a fejéről...)!! höhöh

Felfelé menet...

Fárasztó nap volt, de rengeteg szép dolgot láttunk. :). Hazafelé dugóba keveredtünk kicsit, de aztán időben a koleszban voltam :).

Nyár???

Hihetetlen, alig 3 hete havazott... Most pedig annyira meleg lett hirtelen... Ma tehát 10km-es "verseny" volt, a Han-folyó mellett, Ichon-nál. Úgy volt a verseny, hogy emlékezni kellett az előző 10km idejére, és a "lassabb" futók előnyt kaptak. A Banpo-hídig (a szökőkutas híd) szaladtunk, majd a folyó másik oldalán el egy másik hídig, majd egy kisebb szigeten át vissza Ichon-hoz. Időmre nem emlékszem, de szerintem nem futottam rossz tempóban. Kicsit később indultam a kelleténél, de legközelebb "gyengébb" csoporttal fogok menni. Lefárasztott ez a 10km is, bár közel sem terhelte le annyira a szervezetemet, mint ahogy a félmaraton szokta.

Június 6-án lesz a következő félmaratonom. Addig is lesz edzés elég. A sport nagyon fontos nekem, kamaszkorom óta. Főleg most, hogy egy kissé mélyponton vagyok lelkileg. Nem folyamatosan, de vannak kissebb- nagyobb dolgok, amik kicsit "letörik" a hangulatomat, és többször vagyok ideges-frusztrált, mint ősszel. Szóval a futásra visszatérve: Tudom, nem megoldás a problémáimra, de legalább kitisztítja az agyamat, és sokkal könnyebben rájövök a megoldásra. Tulajdonképpen ezek miatt szeretek sportolni. Jobb feszültség-levezetés, mint az ivás (sok koreai a munka utáni piálással akar megszabadulni a stressztől -szerintem fail).

Komolyan mondom, a legjobb rész az volt most, mikor árnyékban szaladtunk. Amikor az utolsó két kilométernél lépcsőn kellett fölmenni egyik hídhoz, akkor majdnem meghaltam (höhö)!! Annyira nem fáradtam le, de izzadtam, mit a ló, mivel, de elég meleg volt. Már totál örömmel futottam az utolsó kilométert, és örömmel vettem át az érmet. Annyira jó érzés ilyenkor, hogy megcsináltam, lefutottam egy nagyobb távot (10 km már viszonylag nagy távnak számít futás ügyében)!!! Egyre inkább érlelődik bennem a gondolat, hogy le kellene futni a teljes maratont... Október-november körül tervezem, és ezzel a dologgal nem vagyok egyedül (több ismerősöm is filózik hasonló dolgokon). Nem 100%, de gondolkodom rajta. Már a bűnbakot is megtaláltam, ha véletlenül nem bírnám, és kipurcannék :) :). Emellett még tervezek pár félmaratont. Jövő vasárnap lenne egy, de lemondtam, mivel Namhe nagy álmom. Június másodikán lenne egy másik, de az reggel hétkor kezdődik, és addig esélyem sincs kiérni Yeouido-ra. Hatodika viszont ünnepnap, és az akkori futást már lefixáltam. Potenciális futásaim még: Június 22-én lesz egy, ha nem lesz jó túra aznapra, akkor megyek oda, aztán július7én, ami egy tengerparti futás lenne!! Na és, ha már augusztusban hazalátogatok, otthon sem fogok lustulni! :)

Hétköznapi őrület...

Tegnap este nagykaja volt. Csak úgy random. Úgy volt, hogy Főnököm engem, és a fura  kolléganőmet elzavart egy szemináriumra, az utolsó utáni pillanatban.  A kolléganőmnek meg ráadásul haza kellett rohanni átöltözni-melegítőt viselt épp... Velem nem volt gond, mivel én szoknyát húztam aznap... Hát, gáz volt, mivel Bundang Line-on a szokásos tömeggel kellett szembenéznünk, aztán nem emlékeztem a megfelelő kijáratra  a metrónál... Szóval a zebránál kellett várni jó sokat, aztán a kolléganőm bokagyilkos tűsarkú cipőjében is nehezebben járt, mint én rendes lábbeliben... Úgy kellett kérni a buszsofőrt, hogy várjon egy pillanatot... Aztán a kórházba érkezéskor is nehezen találtuk a termet. A szeminárium vége felé érkeztünk meg, és hamarosan mehettünk haza a campusra. Majd Főnökömmel, illetve a  többi diákkal "all you can eat"-be mentünk... Igyekeztem úgy választani a kaját, hogy főleg a zöldség és a tengeri herkentyű domináljon. De a klassz csirkének, kagylós spagettinek sajnos nem tudtam ellen állni. Plusz még a sütit is megkóstoltam, mikor a többiek mondták, milyen jó, szóval bűnöztem... De azért este futottam a szemerkélő esőben, reggel pedig a szakadó esőben, nagyon jól esett. Így szerencsére sikerült elkerülnöm a rossz gyomrot, és aludni is tudtam. Reggel sem volt gyomorégés, de ma kicsit "diétázom", és lehet holnap is.

Ma reggel tehát szakadt az eső, de futottam. Tudom, őrült vagyok, de tőlem már megszokhattátok! :). Még mázli, hogy a holnapi 10km során jó idő lesz majd. És remélem, sikerül viszonylag jó időt futnom... (höhö). Jujj, de várom az elkövetkező hétvégét!! (Geoje-do és Namhe)